Szijjártó Péter a nemzeti konzultáció keretein belül rendezett országjáráson hangsúlyozta, hogy minden eddiginél nagyobb a kockázata az ukrajnai háború továbbterjedésének, ezért fokozni kell a békemisszió erőfeszítéseit. Kifejtette, hogy az amerikai elnökválasztás nyomán az a fura helyzet állt elő, hogy ugyan Donald Trump győzelmével a világ közelebb került a konfliktus békés rendezéséhez, azonban most lett a legsúlyosabb az eszkaláció veszélye is a távozó washingtoni kormány népakaratot semmibe vevő intézkedései miatt.
Elszalasztott esély
Úgy vélekedett, hogy az európai vezetők hatalmas esélyt szalasztottak el, alkalmuk lett volna korrigálni az eddigi, kudarcot vallott és a kontinenst is jelentősen meggyengítő Ukrajna-stratégiát.
Nyugodtan mondhatták volna, hogy »szerintünk szuper stratégiát vittünk, de az Egyesült Államokban megváltozott a szélirány, és ezért váltani kell«. De ezt a ziccert is kihagyták, mert a politikai érzékük is körülbelül pont ennyire hagyta őket cserben az elmúlt két és fél év önámításában
– fogalmazott. – Tehát amikor azt halljuk, hogy addig kell Ukrajnát támogatni, amíg az szükséges, addig kell támogatni, amíg Ukrajna nem nyer, addig kell támogatni, amíg Oroszország nem veszít, akkor tegyük fel a kérdést, hogy mit jelent az, hogy Ukrajna nyer, mit jelent az, hogy Oroszország veszít. Lassan három éve tesszük fel ezeket a kérdéseket, és egy nyamvadt választ nem kaptunk rá – tette hozzá.
A háború terhei
Hangsúlyozta, hogy egész Európa hosszú időn keresztül fogja nyögni a háború terheit, ezért nagy szükség van a békeerőfeszítések fokozására, különös tekintettel a diplomáciai rendezést megnehezítő, közelmúltbeli amerikai lépésekre. A miniszter arra figyelmeztetett, hogy egyes döntések könnyedén indíthatnak el egy olyan spirált, ahol nincs megállás.
Ha itt elszabadul a pokol, akkor – figyelembe véve a meglévő nukleáris kapacitásokat – kő kövön nem nagyon fog maradni sehol
– mutatott rá. Leszögezte, hogy részben épp ezért utazott Moszkvába, a másik ok pedig hazánk energiabiztonságának további garantálása volt, hiszen az Egyesült Államok nehéz helyzetbe hozta az orosz energiahordozókat vásárló térségbeli országokat a Gazprombank szankciós listára helyezésével, így megoldást kell találni.
Most együtt dolgozunk a megoldáson, és ma az oroszokkal, a cégek vezetőivel és az energiáért felelős miniszterelnök-helyettessel azon mentünk végig, hogy milyen lépések is szükségesek ahhoz, hogy meg tudjuk oldani ezt a problémát december 20-ig, amikor a következő fizetési határnap van
– tudatta. Majd ennek kapcsán azt hangoztatta, hogy az energiaellátás nem politikai ízlés, hanem a fizikai valóság, az infrastrukturális adottságok kérdése, márpedig egyelőre Magyarország nem kapott jobb ajánlatot a földgáz és a kőolaj megbízható, versenyképes árú beszerzésére. Arra is kitért, hogy egyébként nyugat-európai országok is vásárolnak orosz energiahordozókat, például Franciaország az idei év első felében megduplázta az Oroszországból származó cseppfolyósított földgáz (LNG) importját.
