Deutsch Tamás az uniós lengyel elnökség programjáról szóló uniós parlamenti vitát követően kifejtette: egy nevében valaha volt kereszténydemokrata páneurópai pártból teljes mértékben a fősodorbeli, a liberális és baloldali politika üzeneteit, gondolatait, értékeit, programját képviselő formáció lett.
A képviselő szerint „Donald Tuskot – a jelenleg hatalmon lévő liberális, globalista, sorosista, politikai brancs egyik fontos emberét – Brüsszel beejtőernyőzte az egyik fontos közép-európai csatatérállam, Lengyelország választási kampányába.”
Pénzzel, paripával, fegyverrel, médianyilvánossággal, politikai zsarolással, politikai nyomásgyakorlással támogatták Donald Tuskot és az ő koalícióját a választási kampányban, és Lengyelországban ez a brüsszeli törekvése sikerrel is járt
– hangsúlyozta.
Mint mondta felmerül a kérdés, hogyan reagál a jelenlegi globalista, Soros Györgyhöz kötődő brüsszeli elit arra, hogy a nyugati világban jelentős politikai fordulat történt. Ez az elit súlyos vereséget szenvedett Amerikában, és Washingtonban kiszorították őket. Emellett Európában is erősödnek a patrióta erők, például az Európai Parlament harmadik legerősebb frakcióját hozták létre – mutatott rá.
A lengyel miniszterelnök elnökségi programjának bemutatása alapján Deutsch Tamás úgy véli:
a brüsszeli elit egyre elkeseredettebb utóvédharcot folytat a patrióta fordulattal szemben. A politikájuk ideologizáláson alapul, konkrétumok nélkül, miközben továbbra is rá akarják kényszeríteni ideológiai céljaikat az emberekre, akik ezt elutasítják.
Ez a hangosabb és erőszakosabb ideológiai küzdelem azoknak az eszméknek a védelmében zajlik, amelyek vereséget szenvedtek Washingtonban, és az EU mai válságaihoz vezettek. Ezek közé tartozik az ukrajnai háború, a háborúpárti politika, a háborús infláció, gazdasági problémák, illegális migráció, genderideológia, gazdasági versenyképesség romlása és a zöldmegállapodás kérdése – taglalta.
Arra is kitért, hogy a globalista elit továbbra is „ezer körömmel” kapaszkodik a cenzúrába. Szerinte Donald Tusk beszédében alig érintette a háború vagy béke kérdését, ehelyett hosszasan hangsúlyozta a tényellenőrzés és az európai médiaszabályozás fontosságát, amelyek valójában a közösségi médiában érvényesülő intézményesített cenzúrát erősítik, amit a brüsszeli elit nem gyengít, hanem még határozottabban támogat.