A grönlandi parlament gyorsított eljárásban fogadta el azt a törvényt, amely megtiltja a politikai pártoknak, hogy külföldi vagy anonim adományokat fogadjanak el. A döntés összefüggésben áll azzal, hogy Donald Trump amerikai elnök többször is jelezte: az Egyesült Államok számára stratégiai jelentőségű lenne a dán fennhatóság alá tartozó sziget.
(Fotó: AFP)
A grönlandi parlament (Inatsisartut) szerint a törvény célja az ország politikai integritásának védelme. A jogszabály bevezetését az indokolta, hogy egy szövetséges nagyhatalom – bár név szerint nem említették – világossá tette érdeklődését a sziget iránt – írta az NPR.org.
Grönland Trump tervei ellen tiltakozik
A törvénytervezetben szereplő indoklás szerint Grönland különösen sebezhető a külső befolyással szemben, mivel a sziget geopolitikai jelentősége folyamatosan növekszik. A sziget vezetése egyértelművé tette: Grönland nem eladó. Mute B. Egede, Grönland miniszterelnöke korábban úgy fogalmazott:
Grönland a miénk. Nem vagyunk eladók, és soha nem is leszünk azok.
A sziget lakossága, amely többségében inuit származású, egyre kevésbé nézi jó szemmel Koppenhága befolyását is, de a teljes függetlenséghez továbbra is Dánia jóváhagyására van szükség. Bár Grönland 2009 óta jogosult referendumot tartani az önállóságról, továbbra is Dániára támaszkodik védelmi és külpolitikai kérdésekben.
Amerikai befolyás és grönlandi válasz
A törvény előzménye, hogy Donald Trump 2019-ben már megpróbálta felvásárolni Grönlandot, amit a dán kormány egyértelműen elutasított. Akkor Mette Frederiksen dán miniszterelnök „abszurdnak” nevezte az ötletet. Az eset diplomáciai feszültséget okozott, Trump le is mondta dániai látogatását.
Azóta azonban az amerikai nyomás nem csökkent. Grönland katonai és gazdasági szempontból is értékes az Egyesült Államok számára:
- Az amerikai hadsereg légi bázist üzemeltet a szigeten.
- Az Északi-sark térségében a klímaváltozás következtében egyre nagyobb gazdasági és katonai verseny alakult ki.
- Grönland hatalmas mennyiségű ritkaföldfém-készlettel rendelkezik, amely kulcsfontosságú az új technológiák gyártásához.
A most elfogadott törvény nemcsak a külföldi befolyásolási kísérleteket igyekszik megakadályozni, hanem korlátozza a belföldi magánadományokat is.
Egyetlen párt sem fogadhat el évi 200 ezer dán koronánál (kb. 27 700 dollár) nagyobb összeget, egyéni adományozók pedig legfeljebb húszezer koronával (nagyjából 2 770 dollár) támogathatják a politikai szervezeteket.
Dánia sem marad tétlen
Koppenhága is reagált a feszültségre: a dán kormány nemrég kétmilliárd dollárral növelte az észak-atlanti térség katonai kiadásait. Dánia el akarja kerülni az amerikaiakkal való nyílt konfliktust, de egyértelművé tette, hogy nem támogat semmilyen kísérletet Grönland bekebelezésére. Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter szerint:
Trump nem fogja megszerezni Grönlandot.
A grönlandi törvényhozás gyors döntése azt mutatja, hogy a helyi vezetés komolyan veszi az amerikai befolyási törekvéseket. A világ más részein már számos példa volt arra, hogy külföldi hatalmak politikai pártok támogatásán keresztül próbáltak beavatkozni helyi választásokba.
Bár Grönland korábban nem szabályozta a külföldi adományokat, a mostani törvény egyértelmű üzenetet küld Washingtonnak és más potenciális befolyásolóknak: a sziget vezetése nem engedi, hogy politikai döntéseit külföldi pénzek határozzák meg.
A döntés egy nagyobb kép része: az északi térség egyre fontosabb szereplővé válik a globális geopolitikában, és Grönland most határozottan próbálja megtartani függetlenségét a külső befolyásoktól.
Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)
