A lengyel Ordo Iuris és a magyar Mathias Corvinus Collegium (MCC) március 10-én ismertette közös jelentését, amely az Európai Unió intézményi reformját célozza.
A „Restoring Member State Sovereignty in the EU” című dokumentum két lehetséges forgatókönyvet vázol fel az európai integráció átalakítására, mindkettő a központosítás és a föderalizáció visszaszorítására épül.
A jelentés szerzői szerint az Európai Unió egyre inkább eltávolodik eredeti céljától, és a tagállami döntéshozatalt alárendeli az uniós intézményeknek. A demokratikus deficit, az átláthatatlan döntéshozatali mechanizmusok és a nemzeti érdekek figyelmen kívül hagyása miatt az EU működése nem felel meg a demokrácia és a jogállamiság alapelveinek.
Az intézmények, különösen az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Bíróság, a jelentés szerzői szerint nem kellőképpen képviselik a tagállamok sokszínűségét, és egy föderális szuperállam létrehozása felé mozdítják el az uniót.
A jelentésben két reformopciót mutattak be: az egyik egy decentralizált EU kialakítására, a másik pedig a jelenlegi rendszer teljes újragondolására épül.
Az első forgatókönyv egy olyan Európai Uniót vázol fel, amelyben a központosított döntéshozatalt felváltja a tagállamok nagyobb mozgástere. Ebben a modellben az Európai Tanács lenne az unió központi politikai szerve, míg az Európai Parlament szerepe csökkenne, és a jelenlegi pan-európai politikai pártok helyett nemzeti delegációk vennék át a helyüket. A Bizottság pedig egy technikai és adminisztratív szervezetté alakulna, amelynek feladata nem a politikai döntéshozatal, hanem a tagállamok közötti együttműködés elősegítése lenne. Az EU elnevezés is megváltozna: az új rendszerben az „Európai Nemzetek Közössége” (European Community of Nations, ECN) néven működne tovább.
A második forgatókönyv egy ennél radikálisabb átalakítást javasol, amelyet New Beginning (Új Kezdet) néven mutattak be. Ez a koncepció az Európai Unió fokozatos lebontását és egy teljesen új, kormányközi alapú rendszer létrehozását tartalmazza. Az új struktúra egyértelmű hatáskörmegosztásra épülne a tagállami és kormányközi szintek között, és egy új testület, az Európai Választottbíróság (European Court of Arbitration) felügyelné a tagállamok közötti vitás kérdéseket. Az államoknak lehetőségük lenne szabadon dönteni arról, hogy milyen kormányközi együttműködésekben kívánnak részt venni, elkerülve ezzel az EU jelenlegi kötelező érvényű döntéshozatali mechanizmusait.
A jelentés támogatói szerint a dokumentum pontosan rámutat azokra a problémákra, amelyek az EU jelenlegi struktúrájában gyökereznek.
Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) volt vezetője üdvözölte a javaslatokat, hangsúlyozva, hogy az unió eredeti szubszidiaritási elve „mára csupán egy üres ígéret, amelyet a gyakorlatban nem tartanak be”.
Legutko szerint az EU jelenlegi rendszere egyenlőtlen bánásmódot biztosít a tagállamok számára, és lehetővé teszi, hogy a két legerősebb uniós tagállam, Németország és Franciaország dominálja a politikai döntéshozatalt.
A jelentés elutasítja az „egyre szorosabb egység” (ever closer union) koncepcióját, amelyet az Európai Parlament többségi koalíciója – az Európai Néppárt, a Renew Europe és a Szocialisták és Demokraták – támogat. A konzervatív javaslatok ezzel szemben a „nemzetállamok Európája” gondolatát képviselik, amelyet olyan politikai tömörülések is támogatnak, mint az ECR és a Patrióták Európáért csoportok.
Borítókép: Az Európai Parlament épülete (Fotó: AFP)
