A német hírszerzés vezetője 2030-ig folytatná a háborút

Bruno Kahl, a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) elnöke szerint a NATO elleni orosz fenyegetés időzítése nagyban függ az ukrajnai háború alakulásától. Az elnök elmondta, hogy ha a konfliktus a vártnál hamarabb, például 2029-2030 előtt lezárulna, Oroszország a felszabaduló katonai és anyagi erőforrásait Európa ellen fordíthatná. Bruno Kahl szerint ezért minél tovább tart a háború, annál jobb Európának.

Bruno Kahl, a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) elnöke beszédet tart Berlinben 2024. július 19-én Forrás: AFP

Bruno Kahl, a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) elnöke szerint Oroszország a Nyugat egységét kívánja tesztelni, különösen a NATO 5. cikkelyének megbízhatóságát illetően. Egy Deutsche Wellének adott interjúban Kahl arra figyelmeztetett, hogy Moszkva célja annak kipróbálása, vajon a Nyugat valóban tartja-e magát a kollektív védelmi kötelezettséghez, amely kimondja, hogy egy tagállam elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül. Ezzel párhuzamosan Németország egy esetleges háború kitörésére készíti fel hadseregét.

Bruno Kahl szerint nem lenne jó Európának, ha a háború 2030 előtt véget érne
Fotó:   AFP

A BND vezetője hangsúlyozta, hogy Moszkva egy olyan világrend visszaállítására törekszik, amely hasonlít a 1990-es évek végének helyzetére, amikor a NATO jelenléte csökkent Közép- és Kelet-Európában, és Oroszország nagyobb befolyással bírt a térségben. Kahl szerint a Kremlnek az lenne az ideális forgatókönyv, ha az Egyesült Államok kivonulna Európából, így az orosz befolyás nyugat felé terjeszkedhetne.

Németország fegyverkezik

A német hírszerzés figyelmeztetéseire válaszul a CDU/CSU és az SPD között formálódó új kormánykoalíció történelmi mértékű katonai beruházásokat jelentett be. A pártok egy olyan költségvetési reformon dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a GDP 1 százalékát meghaladó védelmi kiadásokat mentesítsék az úgynevezett adósságfék szabályai alól. Ez jelentős előrelépés lenne, mivel a német alkotmány jelenleg erősen korlátozza az állami hitelfelvételt.

A német kormány ezzel párhuzamosan egy 500 milliárd eurós infrastrukturális fejlesztési alapot is létrehozna, amely a következő tíz évben szolgálná az ország elöregedett közlekedési hálózatának modernizálását. 

Az alapból 100 milliárd euró a szövetségi tartományok fejlesztésére menne, míg a többit a német gazdaság versenyképességének növelésére és a védelmi infrastruktúra megerősítésére fordítanák.

A terv végrehajtása azonban politikai akadályokba ütközhet. Az alkotmánymódosításhoz kétharmados parlamenti többség szükséges, amely nem garantált. A CDU/CSU és az SPD támogatja a reformot, de a Zöldek egyelőre nem kötelezték el magukat mellette. 

A jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) viszont határozottan ellenzi a katonai költekezés növelését.

Friedrich Merz és baloldali szövetségesei azonban határozottak abban a tekintetben, hogy felfegyverezzék Németországot. 

Tekintettel a szabadságunkat és békénket fenyegető veszélyekre, a kontinensünkön a bármi áron mottónak mostantól az ország védelmére is vonatkoznia kell

− mondta Friedrich Merz.

A háborús készülődés tönkreteheti a gazdaságot

Németország államadóssága már most is jelentős, elérve a 1700 milliárd eurót, és a kormányzat által tervezett további hitelfelvételek tovább növelhetik ezt a terhet. 

A hitelek finanszírozása a pénzpiacon keresztül történik, ami azt jelenti, hogy Németországnak egyre nagyobb összeget kell fordítania kamatfizetésre.

 2024-ben ez az összeg már 33 milliárd eurót tett ki. A közgazdászok és jogi szakértők figyelmeztetnek, hogy az újabb adósságok tovább növelnék a kamatterheket, ezáltal súlyosbítva az államháztartási helyzetet és korlátozva a kormány mozgásterét a jövőbeli gazdaságpolitikai döntésekben.

Borítókép: Bruno Kahl, a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat elnöke beszédet tart Berlinben 2024. július 19-én (Fotó: AFP)