Vlagyimir Csizsov, a Szövetségi Tanács védelmi és biztonsági bizottságának első elnökhelyettese a Rosszija 24 televíziós csatorna adásában elmondta, hogy a rijádi orosz–amerikai tűzszüneti tárgyalások eredményeiről szóló közös nyilatkozatot az ukrán fél álláspontja miatt nem fogadták el.
Tizenkét órán át tárgyaltak, és úgy tűnt, hogy megegyeznek egy közös nyilatkozatban, amelyet azonban Ukrajna álláspontja miatt nem fogadtak el, ez is nagyon jellemző az egész béketárgyalási folyamatra
– mondta. Csizsov szerint a rijádi találkozó az orosz–amerikai kapcsolatok folytatása volt, amelynek kiindulópontja Vlagyimir Putyin orosz államfő és Donald Trump amerikai elnök telefonbeszélgetése volt.
Pozitívumnak tartom magát a tényt, hogy egy ilyen párbeszéd megtörtént, és ez egy láncszem az orosz–amerikai kapcsolatokban, amelynek jelenlegi szakaszát a két ország elnöke közötti telefonbeszélgetés indította el
– szögezte le a szenátor. A tárgyalások konkrét tartalmáról nem beszélt, azt javasolta, hogy várják meg, amíg részletek nyilvánosságra kerülnek.
Nehézkes a tűzszüneti tárgyalás
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden leszögezte, hogy a technikai tárgyalások tartalmát nem hozzák nyilvánosságra, de az eredményeket az országok fővárosaiban közölték. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hozzátette, hogy a megbeszéléseken a biztonságos fekete-tengeri hajózás kérdéseiről tárgyaltak, Oroszország pedig a fekete-tengeri kezdeményezés minden fél számára elfogadhatóbb formában történő megújítását javasolta.
A mi álláspontunk egyszerű: nem hihetünk ennek az embernek
– hangsúlyozta Lavrov, Volodimir Zelenszkijre utalva. Mint a külügyminiszter rámutatott, Oroszország azt akarja, hogy a gabonapiac, a műtrágyapiac kiszámítható legyen, hogy senki ne próbálja kivonni Oroszországot ezekről a piacokról. Moszkva – jegyezte meg Lavrov – aggódik az afrikai és a globális Dél más országainak élelmezési helyzete miatt, amelyek szenvednek a „Nyugat játszmáitól”.
Mint ismert, a fekete-tengeri kezdeményezés, más néven a gabonaegyezmény célja az volt, hogy az ukrán gabonát eltávolítsák a fekete-tengeri kikötőkből, és normalizálják az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyák exportját a globális piacokra. A megállapodásokkal ellentétben a Nyugat az ukrán gabona nagy részét saját államaiba exportálta, és az alku fő célja – a rászoruló országok gabonaszállítása - soha nem valósult meg. Ugyanakkor az Oroszországgal szembeni kötelezettségeket sem teljesítették, ezért Moszkva 2023 júliusában kilépett az üzletből.
Borítókép: Ukrajna akadályozhatja a tűzszüneti tárgyalásokat (Fotó: AFP)
