Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kijevi „Támogassuk Ukrajnát” plenáris ülésen arról beszélt, hogy Ukrajna olyan jól halad a felvételi kritériumok teljesítésével, hogy akár 2030 előtt csatlakozhatna az Európai Unióhoz. Azonban a háborúban álló ország távol áll a feltételek megugrásától. Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint Brüsszel kettős mércét alkalmaz és politikai okokból sorolja előrébb Ukrajnát a Nyugat-Balkán országainál.
Fotó: AFP
Dornfeld László szerint az ukrán csatlakozás látványosan eltér a Nyugat-Balkán országainak hosszú várakoztatásától.
Szerbiával már 9 éve folynak a tárgyalások, Montenegró pedig 12 éve vár a csatlakozásra. Ezzel szemben Ukrajna alig két év alatt eljutott a tárgyalások megindításáig. Egyértelmű, hogy egy nagyon erős politikai akarat áll emögött Brüsszelben, amely priorizálja Kijev csatlakozását
– mondta. Az elemző szerint a probléma nemcsak az, hogy egyes országokat várakoztatnak, míg másokat előre sorolnak, hanem az, hogy ez teljesen szembe megy az uniós ígéretekkel.
Horvátország csatlakozása után az EU világossá tette, hogy a következő bővítés a Nyugat-Balkánt érinti. Ezért indult el nagy lendülettel a tárgyalás ezekkel az országokkal. Nagyon régóta várakoznak arra, hogy tagjai lehessenek az Európai Uniónak, és egyébként minden szempontból kedvezőbb is lenne az ő tagságuk, mint Ukrajnáé
– magyarázta Dornfeld. A szakértő szerint az ukrán csatlakozás mögött egyértelmű politikai megfontolások állnak.
Elkötelezte magát a háborúpárti brüsszeli elit a konfliktus folytatása mellett, és ebből az álláspontból nem tudnak kihátrálni. Ha pedig azt mondják, hogy Ukrajna uniós csatlakozása megvalósul, akkor ezt eladhatják egyfajta sajátos győzelemként. Úgy állíthatják be, mintha az EU és a nyugati politika elérte volna a célját, miközben nem kell levonni a kudarcok tanulságait
– tette hozzá.
Ukrajna csatlakozása hatalmas gazdasági terheket jelentene
A csatlakozás nemcsak politikai, hanem komoly gazdasági kérdés is. Dornfeld szerint Ukrajna hatalmas anyagi terhet róna az Európai Unióra.
Jelenlegi becslések szerint Ukrajna támogatása a mostani költségvetési keretek között nagyjából 180 milliárd eurót igényelne, ami az uniós büdzsé 10-15 százalékát jelentené. Ehhez még hozzájön az újjáépítés költsége, amelyet 4-500 milliárd euróra becsülnek
– mondta. Ezzel szemben a Nyugat-Balkán gazdaságilag lendületet adhatna a közösségnek és a magyar vállalkozásoknak is új piacokat adna.
Ne felejtsük el, hogy ebbe magyar vállalkozások is beletartoznak, hiszen ők területileg is nagyon közel vannak ehhez a régióhoz, tehát nagyon jól tudnának profitálni ebből a lehetőségből
– tette hozzá az elemző.
Biztonsági szempontból is veszélyes az ukrán csatlakozás
Dornfeld szerint Ukrajna csatlakozása nemcsak gazdasági szempontból lenne kockázatos, hanem a biztonsági helyzetet is tovább bonyolítaná.
Ukrajnával az EU egy aktív konfliktuszónát venne a nyakába. A háború mellett hatalmas problémát jelent a szervezett bűnözés, a korrupció és az, hogy az országba érkező fegyverek egy része már most is a feketepiacra kerül
– magyarázta. A szakértő szerint reális veszély, hogy az ukrán maffia megjelenik Nyugat-Európában, és komoly közbiztonsági problémákat okoz.
A fegyvercsempészet, az emberkereskedelem és a korrupció olyan szintet ért el Ukrajnában, amelyet az EU egyébként más országok esetében kizáró okként kezelne. Most azonban úgy tűnik, hogy ezek a kritériumok nem számítanak
– tette hozzá. Ezzel szemben a Nyugat-Balkán csatlakozása éppenhogy hozzájárulhatna az uniós biztonság javításához.
A legnagyobb szárazföldi migrációs útvonal a Nyugat-Balkánon halad keresztül. Ha ezek az országok az EU tagjai lennének, akkor a határvédelem erősebb és jogilag is kötelező lenne számukra. Ez jelentősen csökkenthetné az illegális migrációt és az embercsempészetet
– mondta Dornfeld.
Az EU a politikai játszmák miatt elveszítheti a Nyugat-Balkánt
Az EU hosszú éveken át azt sugallta, hogy a Nyugat-Balkánnak nincs más lehetősége, mint a csatlakozásra várni. Dornfeld szerint azonban ez egyre kevésbé igaz.
Ezek az országok előbb-utóbb elunják a várakozást, és más lehetőségek után néznek. Törökország példája jól mutatja, hogy ha egy országot túl sokáig hitegetnek, akkor végül más geopolitikai szövetségeket keres. Törökország most már inkább a BRICS és Kína felé orientálódik, és ugyanez megtörténhet a Nyugat-Balkánnal is
– figyelmeztetett. Az elemző szerint a világpolitikai helyzet gyorsan változik, és az EU már nem az egyetlen vonzó lehetőség a térség országai számára.
A globális hatalmi egyensúly átalakulóban van. A világ már nem unipoláris, ahol egyedül Washington diktál. A BRICS, Kína és más nagyhatalmak egyre aktívabbak a nemzetközi színtéren, és ezek az országok vonzó alternatívákat kínálhatnak a nyugat-balkáni államok számára
– mondta Dornfeld.
Érdemalapú csatlakozás helyett politikai döntések
Összegzésként a szakértő kiemelte, hogy az EU-nak sürgősen újra kell gondolnia bővítési stratégiáját, ha nem akarja elveszíteni a Nyugat-Balkánt és a többi csatlakozni kívánó országot.
Egyre nagyobb lesz a verseny az új tagokért, hiszen azt látjuk, hogy a BRICS-hez csatlakozó országok kiemelkedő gazdasági eredményeket érnek el. Európának is vissza kellene térnie ahhoz, hogy a politikai szólamok és az értelmetlen zöldítési célok helyett ismét a versenyképességre és a gazdasági fejlődésre helyezze a hangsúlyt, mert jelenleg komoly lemaradásban van ezen a téren. Dél-Korea például – amelynek népessége csupán tizede Európáénak – több szabadalmat jegyez be, mint az Európai Unió. Ez egyértelműen mutatja, hogy az innováció és a fejlődés terén az EU egyre kevésbé tud lépést tartani a világ más régióival, és ezzel elveszítheti vonzerejét azok számára, akik korábban itt képzelték el a jövőjüket. Ha pedig mindehhez hozzávesszük, hogy az EU évekig bizonytalanságban tartja a csatlakozni kívánó országokat, annak súlyos következményei lehetnek Európa fejlődési lehetőségeire és hosszú távú jövőjére nézve.
– zárta gondolatait Dornfeld László.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben 2025. március 6-án (Fotó: AFP)
