Ukrajna képében az EU aktív konfliktuszónát venne a nyakába

Orbán Viktor nemrég a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy Montenegró, Szerbia és Észak-Macedónia akár azonnal csatlakozhatna az Európai Unióhoz. A Nyugat-Balkán országai hosszú évek óta várakoznak, miközben Ukrajna csatlakozása rekordsebességgel halad előre. Az Európai Unió kettős mércéjéről Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője osztotta meg gondolatait a Magyar Nemzettel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben 2025. március 6-án Forrás: AFP

Biztonsági szempontból is veszélyes az ukrán csatlakozás

Dornfeld szerint Ukrajna csatlakozása nemcsak gazdasági szempontból lenne kockázatos, hanem a biztonsági helyzetet is tovább bonyolítaná. 

Ukrajnával az EU egy aktív konfliktuszónát venne a nyakába. A háború mellett hatalmas problémát jelent a szervezett bűnözés, a korrupció és az, hogy az országba érkező fegyverek egy része már most is a feketepiacra kerül

– magyarázta. A szakértő szerint reális veszély, hogy az ukrán maffia megjelenik Nyugat-Európában, és komoly közbiztonsági problémákat okoz. 

A fegyvercsempészet, az emberkereskedelem és a korrupció olyan szintet ért el Ukrajnában, amelyet az EU egyébként más országok esetében kizáró okként kezelne. Most azonban úgy tűnik, hogy ezek a kritériumok nem számítanak

– tette hozzá. Ezzel szemben a Nyugat-Balkán csatlakozása éppenhogy hozzájárulhatna az uniós biztonság javításához. 

A legnagyobb szárazföldi migrációs útvonal a Nyugat-Balkánon halad keresztül. Ha ezek az országok az EU tagjai lennének, akkor a határvédelem erősebb és jogilag is kötelező lenne számukra. Ez jelentősen csökkenthetné az illegális migrációt és az embercsempészetet

– mondta Dornfeld.

Az EU a politikai játszmák miatt elveszítheti a Nyugat-Balkánt

Az EU hosszú éveken át azt sugallta, hogy a Nyugat-Balkánnak nincs más lehetősége, mint a csatlakozásra várni. Dornfeld szerint azonban ez egyre kevésbé igaz. 

Ezek az országok előbb-utóbb elunják a várakozást, és más lehetőségek után néznek. Törökország példája jól mutatja, hogy ha egy országot túl sokáig hitegetnek, akkor végül más geopolitikai szövetségeket keres. Törökország most már inkább a BRICS és Kína felé orientálódik, és ugyanez megtörténhet a Nyugat-Balkánnal is

– figyelmeztetett. Az elemző szerint a világpolitikai helyzet gyorsan változik, és az EU már nem az egyetlen vonzó lehetőség a térség országai számára. 

A globális hatalmi egyensúly átalakulóban van. A világ már nem unipoláris, ahol egyedül Washington diktál. A BRICS, Kína és más nagyhatalmak egyre aktívabbak a nemzetközi színtéren, és ezek az országok vonzó alternatívákat kínálhatnak a nyugat-balkáni államok számára

– mondta Dornfeld.

Érdemalapú csatlakozás helyett politikai döntések

Összegzésként a szakértő kiemelte, hogy az EU-nak sürgősen újra kell gondolnia bővítési stratégiáját, ha nem akarja elveszíteni a Nyugat-Balkánt és a többi csatlakozni kívánó országot.

Egyre nagyobb lesz a verseny az új tagokért, hiszen azt látjuk, hogy a BRICS-hez csatlakozó országok kiemelkedő gazdasági eredményeket érnek el. Európának is vissza kellene térnie ahhoz, hogy a politikai szólamok és az értelmetlen zöldítési célok helyett ismét a versenyképességre és a gazdasági fejlődésre helyezze a hangsúlyt, mert jelenleg komoly lemaradásban van ezen a téren. Dél-Korea például – amelynek népessége csupán tizede Európáénak – több szabadalmat jegyez be, mint az Európai Unió. Ez egyértelműen mutatja, hogy az innováció és a fejlődés terén az EU egyre kevésbé tud lépést tartani a világ más régióival, és ezzel elveszítheti vonzerejét azok számára, akik korábban itt képzelték el a jövőjüket. Ha pedig mindehhez hozzávesszük, hogy az EU évekig bizonytalanságban tartja a csatlakozni kívánó országokat, annak súlyos következményei lehetnek Európa fejlődési lehetőségeire és hosszú távú jövőjére nézve.

– zárta gondolatait Dornfeld László.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben 2025. március 6-án (Fotó: AFP)