Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kijevi „Támogassuk Ukrajnát” plenáris ülésen arról beszélt, hogy Ukrajna olyan jól halad a felvételi kritériumok teljesítésével, hogy akár 2030 előtt csatlakozhatna az Európai Unióhoz. Azonban a háborúban álló ország távol áll a feltételek megugrásától. Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint Brüsszel kettős mércét alkalmaz és politikai okokból sorolja előrébb Ukrajnát a Nyugat-Balkán országainál.

Fotó: AFP
Dornfeld László szerint az ukrán csatlakozás látványosan eltér a Nyugat-Balkán országainak hosszú várakoztatásától.
Szerbiával már 9 éve folynak a tárgyalások, Montenegró pedig 12 éve vár a csatlakozásra. Ezzel szemben Ukrajna alig két év alatt eljutott a tárgyalások megindításáig. Egyértelmű, hogy egy nagyon erős politikai akarat áll emögött Brüsszelben, amely priorizálja Kijev csatlakozását
– mondta. Az elemző szerint a probléma nemcsak az, hogy egyes országokat várakoztatnak, míg másokat előre sorolnak, hanem az, hogy ez teljesen szembe megy az uniós ígéretekkel.
Horvátország csatlakozása után az EU világossá tette, hogy a következő bővítés a Nyugat-Balkánt érinti. Ezért indult el nagy lendülettel a tárgyalás ezekkel az országokkal. Nagyon régóta várakoznak arra, hogy tagjai lehessenek az Európai Uniónak, és egyébként minden szempontból kedvezőbb is lenne az ő tagságuk, mint Ukrajnáé
– magyarázta Dornfeld. A szakértő szerint az ukrán csatlakozás mögött egyértelmű politikai megfontolások állnak.
Elkötelezte magát a háborúpárti brüsszeli elit a konfliktus folytatása mellett, és ebből az álláspontból nem tudnak kihátrálni. Ha pedig azt mondják, hogy Ukrajna uniós csatlakozása megvalósul, akkor ezt eladhatják egyfajta sajátos győzelemként. Úgy állíthatják be, mintha az EU és a nyugati politika elérte volna a célját, miközben nem kell levonni a kudarcok tanulságait
– tette hozzá.
Ukrajna csatlakozása hatalmas gazdasági terheket jelentene
A csatlakozás nemcsak politikai, hanem komoly gazdasági kérdés is. Dornfeld szerint Ukrajna hatalmas anyagi terhet róna az Európai Unióra.
Jelenlegi becslések szerint Ukrajna támogatása a mostani költségvetési keretek között nagyjából 180 milliárd eurót igényelne, ami az uniós büdzsé 10-15 százalékát jelentené. Ehhez még hozzájön az újjáépítés költsége, amelyet 4-500 milliárd euróra becsülnek
– mondta. Ezzel szemben a Nyugat-Balkán gazdaságilag lendületet adhatna a közösségnek és a magyar vállalkozásoknak is új piacokat adna.
Ne felejtsük el, hogy ebbe magyar vállalkozások is beletartoznak, hiszen ők területileg is nagyon közel vannak ehhez a régióhoz, tehát nagyon jól tudnának profitálni ebből a lehetőségből
– tette hozzá az elemző.