A szakember elmondta, a háborút követően Ukrajna akkora teherré válna bármelyik, vonzáskörzetébe kerülő ország számára, hogy gyakorlatilag csődbe vinné az adott államot vagy államalakulatot. Emlékeztetett, Ukrajna esetében a háború előtt sem voltak meg azok a feltételek, amelyek akár az EU-tagság közelébe tudták volna vinni az országot, most pedig csak az ukránpárti politika erőlteti az ország csatlakozását.
Nem véletlenül mondják azt az oroszok, hogy menjetek nyugodtan Európába, mert Oroszország pontosan tudja, hogy egyrészt akkor az nem az ő költségvetési forrásait fogja elvinni, másrészt meg gyakorlatilag csődbe fogja vinni az Európai Uniót egy ukrán uniós tagság
– fejtette ki Hidegkuti Konstantin. A szakértő az orosz-ukrán háború részleges tűzszünetét teniszhez hasonlítva azt mondta, ebben a felek minimális, jelképes engedményeket tesznek a másik irányába, átszerválják a kezdeményezést vagy az adott kérdést a másik oldalra.
Ennek az egyik lépése az energetikai tűzszünet, és bár ebben az amerikaiak és az oroszok megállapodtak, látható, hogy az ukránok és az oroszok is tovább támadták egymás energetikai létesítményeit
– tette hozzá. Szerinte az orosz fél stratégiai okokból egyezett bele ebbe a tűzszünetbe, hiszen a téli hónapoknak már vége, ezért az ukrán energetikai infrastruktúra, elsősorban a hőerőművek elleni támadások már kevésbé eredményesek, mint januárban vagy februárban. Hozzátette: mindkét fél nyert ezzel valamit, Ukrajna erősen megrongált infrastruktúrája nem romlik tovább, Oroszország európai területein található olajfinomítóit pedig nem támadják az ukrán drónok. A szakember az Egyesült Államok kettős játékának nevezte azt a javaslatot, amely szerint amerikai ellenőrzés alá kerülnének az Ukrajna fennhatósága alatt lévő atomerőművek.
Ez egyrészt a nukleáris baleset kockázatát csökkentené, ugyanakkor az Egyesült Államok megpróbálja kihasználni, hogy Ukrajna kiszolgáltatott szerepben van és rá van szorulva az amerikai hírszerzési támogatásra és a fegyverszállításokra
– fogalmazott. Hidegkuti Konstantin a műsorban Donald Trump egyik nyilatkozatára utalva azt mondta, az amerikai elnök szerint a tűzszüneti műveletekkel párhuzamosan csökkenteni lehet Ukrajna finanszírozását, ez pedig az egyik legfőbb célkitűzése az Egyesült Államoknak, amely nem szeretne annyit Ukrajnára költeni, mint korábban. Műsorvezetői felvetésre a szakértő kifejtette: a tényleges békeszerződés megkötése esetén a tűzszüneti megállapodást még Volodimir Zelenszkij ukrán elnök írhatja alá, de ezt követően parlamenti választásokat és elnökválasztást kell tartani Ukrajnában. A téma legfrissebb aktualitásairól körkapcsolásban számoltak be a közmédia washingtoni, berlini, párizsi, brüsszeli és pozsonyi tudósítói.
Borítókép: Az Európai Unió zászlaja Brüsszelben Fotó: AFP
