Nógrádi György: Ukrajna csatlakozása szétverné az EU-t

Ukrajna demográfiai mutatói már a háború előtt is a legrosszabbnak számítottak a kontinensen, azóta pedig az elvándorlás és a harctéri veszteségek miatt ez tovább romlott. Ezen felül az ország gazdasága romokban hever és a kijevi kormányzat folyamatos segélyekre szorul. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint hiba lenne Ukrajna uniós csatlakozása, mivel az romba döntené az unió gazdaságát.

António Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben Forrás: AFP

Zelenszkij népszerűsége padlón van

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindent megtesz azért, hogy országa számára minél több fegyvert és egyéb katonai, illetve pénzügyi támogatást szerezzen, azonban az ukrán nép körében ez a politika már egyáltalán nem népszerű.

Ukrajna az egyik legkorruptabb ország a világon, a demográfiai helyzete pedig szinte kilátástalan. Amerikai felmérések szerint Zelenszkij népszerűsége négy százalékon áll, míg az ukrán közvélemény-kutatások szerint csupán 17 százalékon. Zelenszkij korábban kijelentette, hogy elnökválasztást ír ki, amint béke lesz. Ugyanakkor a nyugati országok már most alternatívákat keresnek arra, ki jöhet Zelenszkij után – olyan vezetőt keresnek, aki egyszerre felel meg az amerikai és az orosz érdekeknek

− mondta Nógrádi György, kiemelve, hogy már keresik Zelenszkij utódját, aki a jelenlegi ukrán elnökkel ellentétben minden érintett félnek elfogadható.

Ukrajna EU-csatlakozása hiba lenne

Ukrajna és az Európai Unió egyaránt szorgalmazza az ország gyorsított EU-csatlakozását. 

Az orosz álláspont szerint Ukrajna nem lehet NATO-tag és nem birtokolhat atomfegyvert, de elviekben beléphet az Európai Unióba. Azonban Moszkva úgy véli, hogy Ukrajna uniós csatlakozása azonnal szétverné magát az EU-t, amiben igazuk van. Ukrajna jelenleg semmilyen szempontból nem felel meg az EU felvételi kritériumainak, ennek ellenére Nyugat-Európa azt hangoztatja, hogy 2030-ig teljes jogú tagként felveszik az országot. Ez az időkeret – amelyet Ursula von der Leyen is említett – megelőzné a nyugat-balkáni államok csatlakozását, ami óriási felháborodást váltana ki a Balkánon

− fejtette ki Nógrádi. 

Ha Ukrajna megkapná az EU alapvető négy szabadságjogát – az emberek, áruk, tőke és szolgáltatások szabad mozgását –, az óriási veszteséget jelentene számára, hiszen még többen hagynák el az országot. Ugyanakkor egyelőre nem valószínű, hogy Ukrajna beléphet az Európai Unióba. Ha ez mégis megtörténne, olyan pénzügyi forrásokhoz jutna, amelyek súlyosan károsítanák az európai mezőgazdaságot – különösen Magyarországot, a visegrádi államokat és Franciaországot

− mondta a szakértő arra utalva, hogy Ukrajna a kontinens egyik legnagyobb mezőgazdasági területekkel rendelkező állama, így az agrártámogatások nagyja is hozzájuk kerülne.

Európa fizet, míg Oroszország és az USA kiegyezik

Az ukrán újjáépítés költségei az ENSZ számításai szerint meghaladják az ötszáz milliárd dollárt. Ezt az összeget a romokban lévő ukrán gazdaság képtelen kitermelni.

Nyilvánvaló, hogy az Európai Unió számára az ukrán stratégiai értékek megszerzése a fő cél, ha beszáll az ország újjáépítésébe. Ugyanakkor a valóban fontos ukrán területeket és erőforrásokat az oroszok és az amerikaiak vélhetően egymás között rendezik majd le. Az Egyesült Államok már jelezte, hogy bizonyos orosz bányákban is részesedést szeretne szerezni, amire Putyin válasza az volt, hogy ez elképzelhető. A jelenlegi helyzetet figyelembe véve Európa gazdaságilag rendkívül megsínylette az Oroszországtól való leválasztását. Az európai ipar komoly hátrányba került, hiszen jelenleg hatszor-hétszer annyiért vásárolja a kőolajat és földgázt, mint Kína vagy az Egyesült Államok. Az orosz gáz technikailag továbbra is elérhető lenne, az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékei javítás után újra üzembe helyezhetők lennének.

− mondta a szakértő, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok hosszú távon gondolkodik.

Új amerikai stratégia van érvényben

Az Egyesült Államok stratégiát váltott, hogy leválassza egymásról a másik két globális nagyhatalmat, Kínát és Oroszországot.

Az Egyesült Államok most egyfajta »fordított Kissinger-stratégiát« alkalmaz: céljuk az, hogy Oroszországot és Kínát egymástól elszakítsák. Ennek egyik eleme az orosz–ukrán háború lezárására irányuló megállapodás, a másik pedig az oroszokkal való együttműködés minden stratégiai területen, ahol az USA-nak érdekei vannak – beleértve Iránt és a Közel-Keletet. Az amerikai politika így egy új geopolitikai helyzetet teremt, amelyben Ukrajna szerepe csökkenhet

− zárta gondolatait Nógrádi György.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben 2025. március 6-án (Fotó: AFP)