Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint Ukrajna egy rendkívül mély demográfiai és gazdasági válságban van, amit tovább fokoznak az ukrán kormány azon intézkedései, miszerint már a 18 és 25 év közöttieket is nyilvántartásba vették egy esetleges sorozáshoz. Ehhez képest az Európai Unió és a kijevi vezetés részéről is nagy erőfeszítések zajlanak azért, hogy Ukrajna minél hamarabb az EU tagja legyen.
(Fotó: AFP)
Ukrajna népessége rohamosan fogy
Ukrajna már a háború kitörése előtt Európa legrosszabb demográfiájával rendelkezett, évente több százezer főt tett ki a természetes fogyás. Azonban mára a helyzet még súlyosabb a magas elvándorlás és a harctéri veszteségek miatt.
Az alapvető probléma az, hogy Ukrajna 1991-es függetlenné válása óta folyamatosan csökken a lakossága. Ennek egyik jele volt a 2014-es krími konfliktus, amikor elveszítették a Krímet. Egy másik jele pedig a három éve tartó háború, amely tovább súlyosbította ezt a tendenciát. A lakosság jelentős része folyamatosan Nyugat felé távozik, és bár pontos számokat senki sem tud, milliók hagyták el az országot
− mondta Nógrádi György. Azonban az ukrán menekültek beilleszkedése a fogadó országok társadalmaiba egyáltalán nem zökkenőmentes.
Egy újabb problémát jelent, hogy Németországban körülbelül két hete hozták nyilvánosságra az adatokat, amelyek szerint a migránsok hétszer-nyolcszor annyi bűncselekményt követnek el, mint a német állampolgárok. A statisztikák szerint ezen a listán első helyen Szíria, második helyen pedig Ukrajna áll. Ami külön figyelemre méltó, hogy az ukránok még a szláv országok – mint Csehország, Szlovákia vagy Lengyelország – társadalmaiba sem tudtak beilleszkedni, és mindenütt komoly gazdasági és bűnügyi problémákat okoztak
− ismertette a statisztikákat a szakértő.
Az ukránok nem terveznek hazatérni
A háború után rengeteg emberre lesz szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy újjá tudják építeni az országot, azonban a nyugaton élő ukránok már nem akarnak hazatérni, az Ukrajnában élők pedig inkább menekülnének.
A lakosság jelenlegi száma csak becsülhető, de tény, hogy sok ukrán férfi, aki tehette, elmenekült. Az utóbbi időben már 18 éveseket is nyilvántartásba vesznek, sőt, teljes 17 éves osztályok – azaz egy évvel érettségi előtt álló fiatalok – is elhagyják Ukrajnát. Ez rendkívül alacsony születésszámot eredményez. Bár az ukrán kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború után visszacsábítsa a lakosságot, a tapasztalatok azt mutatják, hogy aki egyszer Nyugatra ment és megtapasztalta az ottani életszínvonalat, döntő többségében soha nem tér vissza
− mondta a szakértő. Lengyelországból is megpróbálták visszacsábítani az ukrán férfiakat, azonban ez a kísérlet is kudarccal zárult, az ukrán hadsereg pedig hihetetlen mértékű létszámhiánnyal küzd.
Lengyelországban létrehoztak egy központot, ahová bármelyik ukrán jelentkezhet Európából, hogy katonai kiképzést kapjon, majd visszatérjen a frontra. Noha tömegeket vártak, végül csak néhány százan érkeztek, így összesen alig valamivel több mint ezren vállalták, hogy visszatérnek harcolni. Ez jól mutatja, hogy a demográfiai helyzet gyakorlatilag reménytelen. Ehhez még hozzájön az is, hogy a harcok folytatódnak, valamint az ukrán parlament kormánypárti képviselői is egyre többen emelik fel szavukat az ellen, hogy az országban szó szerint „lasszóval fogják” az embereket az utcákon, és erőszakkal viszik el katonának. Az erről szóló jelentések szerint a besorozottakat brutális bánásmódban részesítik, amíg alá nem írják, hogy önként csatlakoztak. Miután pedig kikerülnek a frontra, a túlélési esélyeik minimálisak
− ismertette az ukrán sorozási eljárást Nógrádi.
Zelenszkij népszerűsége padlón van
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindent megtesz azért, hogy országa számára minél több fegyvert és egyéb katonai, illetve pénzügyi támogatást szerezzen, azonban az ukrán nép körében ez a politika már egyáltalán nem népszerű.
Ukrajna az egyik legkorruptabb ország a világon, a demográfiai helyzete pedig szinte kilátástalan. Amerikai felmérések szerint Zelenszkij népszerűsége négy százalékon áll, míg az ukrán közvélemény-kutatások szerint csupán 17 százalékon. Zelenszkij korábban kijelentette, hogy elnökválasztást ír ki, amint béke lesz. Ugyanakkor a nyugati országok már most alternatívákat keresnek arra, ki jöhet Zelenszkij után – olyan vezetőt keresnek, aki egyszerre felel meg az amerikai és az orosz érdekeknek
− mondta Nógrádi György, kiemelve, hogy már keresik Zelenszkij utódját, aki a jelenlegi ukrán elnökkel ellentétben minden érintett félnek elfogadható.
Ukrajna EU-csatlakozása hiba lenne
Ukrajna és az Európai Unió egyaránt szorgalmazza az ország gyorsított EU-csatlakozását.
Az orosz álláspont szerint Ukrajna nem lehet NATO-tag és nem birtokolhat atomfegyvert, de elviekben beléphet az Európai Unióba. Azonban Moszkva úgy véli, hogy Ukrajna uniós csatlakozása azonnal szétverné magát az EU-t, amiben igazuk van. Ukrajna jelenleg semmilyen szempontból nem felel meg az EU felvételi kritériumainak, ennek ellenére Nyugat-Európa azt hangoztatja, hogy 2030-ig teljes jogú tagként felveszik az országot. Ez az időkeret – amelyet Ursula von der Leyen is említett – megelőzné a nyugat-balkáni államok csatlakozását, ami óriási felháborodást váltana ki a Balkánon
− fejtette ki Nógrádi.
Ha Ukrajna megkapná az EU alapvető négy szabadságjogát – az emberek, áruk, tőke és szolgáltatások szabad mozgását –, az óriási veszteséget jelentene számára, hiszen még többen hagynák el az országot. Ugyanakkor egyelőre nem valószínű, hogy Ukrajna beléphet az Európai Unióba. Ha ez mégis megtörténne, olyan pénzügyi forrásokhoz jutna, amelyek súlyosan károsítanák az európai mezőgazdaságot – különösen Magyarországot, a visegrádi államokat és Franciaországot
− mondta a szakértő arra utalva, hogy Ukrajna a kontinens egyik legnagyobb mezőgazdasági területekkel rendelkező állama, így az agrártámogatások nagyja is hozzájuk kerülne.
Európa fizet, míg Oroszország és az USA kiegyezik
Az ukrán újjáépítés költségei az ENSZ számításai szerint meghaladják az ötszáz milliárd dollárt. Ezt az összeget a romokban lévő ukrán gazdaság képtelen kitermelni.
Nyilvánvaló, hogy az Európai Unió számára az ukrán stratégiai értékek megszerzése a fő cél, ha beszáll az ország újjáépítésébe. Ugyanakkor a valóban fontos ukrán területeket és erőforrásokat az oroszok és az amerikaiak vélhetően egymás között rendezik majd le. Az Egyesült Államok már jelezte, hogy bizonyos orosz bányákban is részesedést szeretne szerezni, amire Putyin válasza az volt, hogy ez elképzelhető. A jelenlegi helyzetet figyelembe véve Európa gazdaságilag rendkívül megsínylette az Oroszországtól való leválasztását. Az európai ipar komoly hátrányba került, hiszen jelenleg hatszor-hétszer annyiért vásárolja a kőolajat és földgázt, mint Kína vagy az Egyesült Államok. Az orosz gáz technikailag továbbra is elérhető lenne, az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékei javítás után újra üzembe helyezhetők lennének.
− mondta a szakértő, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok hosszú távon gondolkodik.
Új amerikai stratégia van érvényben
Az Egyesült Államok stratégiát váltott, hogy leválassza egymásról a másik két globális nagyhatalmat, Kínát és Oroszországot.
Az Egyesült Államok most egyfajta »fordított Kissinger-stratégiát« alkalmaz: céljuk az, hogy Oroszországot és Kínát egymástól elszakítsák. Ennek egyik eleme az orosz–ukrán háború lezárására irányuló megállapodás, a másik pedig az oroszokkal való együttműködés minden stratégiai területen, ahol az USA-nak érdekei vannak – beleértve Iránt és a Közel-Keletet. Az amerikai politika így egy új geopolitikai helyzetet teremt, amelyben Ukrajna szerepe csökkenhet
− zárta gondolatait Nógrádi György.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben 2025. március 6-án (Fotó: AFP)
