Kétnapos rendkívüli uniós csúcsot tartanak Brüsszelben, amelyen várhatóan döntenek Ukrajna és Moldova tagjelölti státusáról, ami lényegében csak egy szimbolikus politikai gesztus, a valódi uniós tagságtól még évtizedekre is lehet a két igen elmaradott ország – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök a legutolsó uniós csúcson elsöprő győzelmet aratott, további energetikai szankciók elfogadása pedig nem reális, hiába követelik ezt az ukránok és akarják többen Brüsszelben.
A mostani csúcs egyik fontos kérdése az ukrán gabonaexport elősegítése, ami kapcsán Magyarország segítséget ajánlott fel, így ebben is segítséget nyújthat hazánk a jelek szerint a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában érdekelt ukrán félnek
– olvasható a XXI. Század Intézet összefoglalójában.
Hosszas egyeztetést követően az összes uniós tagállam belement, hogy Ukrajna és Moldova megkapja a tagjelölti státust, ami nem az uniós integráció része, csupán az integráció megkezdése felé vezető út első állomása – hangsúlyozta Deák Dániel, aki hozzátette: Törökország már 1999 óta tagjelölt állam, ehhez képest mind a mai napig nem lett uniós tagállam, a csatlakozás továbbra is igen messze van.
A háború sújtotta Ukrajna és a szomszédjában lévő Moldova igen elmaradott országok, jelenleg egyetlen egy csatlakozási feltételt sem teljesítenek, így az ő esetükben is hosszú évtizedekig tarthat, amíg az Európai Unió tagjaivá válhatnak
– emelte ki az elemző. Mint mondja, a mostani tagjelölti státus inkább szimbolikus politikai gesztusként értékelhető, ezzel üzenik az uniós országok, hogy Ukrajnát és Moldovát a nyugati világ részeként szeretnék látni, nem pedig az orosz befolyási övezet részeként.
A magyar–ukrán kapcsolatok ügyében Deák Dániel felidézte az ukrán elnök keddi telefonbeszélgetését Orbán Viktorral, ami szerinte annak a jele, hogy
Volodimir Zelenszkij is felismerte, hogy konfrontáció helyett sokkal inkább az együttműködés az érdeke.
