Kétnapos rendkívüli uniós csúcsot tartanak Brüsszelben, amelyen várhatóan döntenek Ukrajna és Moldova tagjelölti státusáról, ami lényegében csak egy szimbolikus politikai gesztus, a valódi uniós tagságtól még évtizedekre is lehet a két igen elmaradott ország – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök a legutolsó uniós csúcson elsöprő győzelmet aratott, további energetikai szankciók elfogadása pedig nem reális, hiába követelik ezt az ukránok és akarják többen Brüsszelben.
A mostani csúcs egyik fontos kérdése az ukrán gabonaexport elősegítése, ami kapcsán Magyarország segítséget ajánlott fel, így ebben is segítséget nyújthat hazánk a jelek szerint a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában érdekelt ukrán félnek
– olvasható a XXI. Század Intézet összefoglalójában.
Hosszas egyeztetést követően az összes uniós tagállam belement, hogy Ukrajna és Moldova megkapja a tagjelölti státust, ami nem az uniós integráció része, csupán az integráció megkezdése felé vezető út első állomása – hangsúlyozta Deák Dániel, aki hozzátette: Törökország már 1999 óta tagjelölt állam, ehhez képest mind a mai napig nem lett uniós tagállam, a csatlakozás továbbra is igen messze van.
A háború sújtotta Ukrajna és a szomszédjában lévő Moldova igen elmaradott országok, jelenleg egyetlen egy csatlakozási feltételt sem teljesítenek, így az ő esetükben is hosszú évtizedekig tarthat, amíg az Európai Unió tagjaivá válhatnak
– emelte ki az elemző. Mint mondja, a mostani tagjelölti státus inkább szimbolikus politikai gesztusként értékelhető, ezzel üzenik az uniós országok, hogy Ukrajnát és Moldovát a nyugati világ részeként szeretnék látni, nem pedig az orosz befolyási övezet részeként.
A magyar–ukrán kapcsolatok ügyében Deák Dániel felidézte az ukrán elnök keddi telefonbeszélgetését Orbán Viktorral, ami szerinte annak a jele, hogy
Volodimir Zelenszkij is felismerte, hogy konfrontáció helyett sokkal inkább az együttműködés az érdeke.
Ukrajna ugyanis Magyarország jóváhagyása nélkül nem lehet uniós tag, így jól felfogott érdekük, hogy kiegyensúlyozott viszony alakuljon ki a két ország között. A tagjelölti státus megtartásának feltétele ráadásul, hogy Ukrajna teljesítse kötelezettségeit a nemzeti kisebbségek ügyében.
Borítókép: Mario Draghi olasz kormányfő, Olaf Scholz német kancellár, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Emmanuel Macron francia államfő és Klaus Johannis román államfő tárgyal az ukrán fővárosban 2022. június 16-án (Fotó: MTI/AP/AFP Pool/Ludovic Marin)
