Magyarország és Szlovákia Brüsszel célkeresztjében

Brüsszel újra nekiment Magyarországnak, ám ezúttal a tét sokkal nagyobb, mint korábban. A hétfői döntés után sok minden megváltozhat az energiapiacon. 

Cikkünkben összeszedtük az elmúlt időszakban kötött energiabeszerzési szerződéseket, a mennyiségeket pedig azzal érdemes összevetni, hogy Magyarország éves földgázfogyasztása nagyjából 8,5 milliárd köbméter.

Nyitás keletre és nyugatra is

Szijjártó Péter néhány hete jelentette be, hogy Magyarország tíz évre szóló LNG-beszerzési megállapodást kötött a francia Engie energiacéggel. Ez hazánk eddigi leghosszabb időtartamra szóló cseppfolyósított földgáz szerződése, 2028-tól összesen négymilliárd köbméter energiahordozó érkezik az új forrásból egy évtized alatt. Az LNG-szállítmányok a horvátországi Krk terminálon keresztül futhatnak be Magyarországra.

Ennél korábban, már 2026-tól él viszont a Shell-lel szeptemberben kötött szerződés, amely szintén tíz évre szól, amely idő alatt összesen kétmilliárd köbméter gázt küld hozzánk az olajkonszern.

Szintén szeptemberben számolt be a magyar külügyminiszter arról a megállapodásról, amely szerint a Mol többségi tulajdonosként két új kitermelési projektet indít Azerbajdzsánban. Egyúttal felidézte, hogy az MVM és a Mol a világ legnagyobb, legjelentősebb kőolaj- és földgázmezőiben lett tulajdonos az elmúlt években. Így az MVM négy hónap alatt 382 millió köbméternyi saját gázzal jelenhetett meg a világpiacon, míg a Mol ötmillió hordó olaja, vagyis a csoportszintű szénhidrogén-kitermelésének 15 százaléka Azerbajdzsánból ered. A felek nemcsak földgázexportban, hanem villamosenergia- és zöldenergia-átviteli projektekben is együttműködnek, a közös cél pedig, hogy 2026-tól azerbajdzsáni áram érkezzen Magyarországra a kaukázusi–grúz–román–magyar zöldkábelen keresztül. Ez a kezdeményezés illeszkedik a türk világgal épített kapcsolatrendszerbe: Szijjártó többször hangsúlyozta, hogy „a türk államok nélkül nincs energiaellátás-biztonság Európában”.

Eközben a Törökországgal való együttműködés is lendületet vett. Az idén augusztusban a felek két megállapodást is aláírtak. Egyfelől a Tiszaújvárosban épülő gázerőművet a török fél alakítja ki 500 milliárd forint értékben. Emellett közös kutatási–kitermelési megállapodás alapján két új magyarországi kőolaj- és földgázmező feltárását és kitermelését a Mol és a török TPAO újonnan alapított vegyesvállalata végzi Tamási és Buzsák térségében. Végül itt érdemes felidézni, hogy a Török Áramlat vezetéken keresztül napi több mint húszmillió köbméternyi gáz érkezik Magyarországra.

Az energiadiplomácia hatalmi eszköz

A megállapodások együttesen szolgálják azt a célt, hogy Magyarország egyszerre mutassa meg lojalitását a nyugati és keleti partnerek felé, közben pedig tényleges gazdasági előnyöket is szerezzen. A diverzifikáció tehát nemcsak energiapiaci, hanem külpolitikai stratégia. Ugyanakkor ezek a megállapodások messze nem elegendőek arra, hogy teljes mértékben kiváltsák az orosz kitermelésből származó energiahordozókat. Ezért is jelentette ki Szijjártó Péter a hétfői döntést követően, hogy Magyarország minden politikai és jogi eszközt igénybe fog venni annak céljából, hogy megakadályozza az orosz energiaimport betiltását célzó REPowerEU-javaslat elfogadását az Európai Unióban.

Borítókép: A rezsicsökkentés fenntartása is veszélybe kerülne az orosz energia teljes tiltásával (Fotó: Havran Zoltán)