Két kisebb holland konzervatív párt, az SGP és a JA21 törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja, hogy betiltsák a lakóövezetekben a hangos iszlám imára való felhívást. Érvelésük szerint a mecsetek gyakorlata ellentétes a holland kulturális normákkal.
Fotó: AFP
A törvényjavaslat, amelyet André Flach, az SGP képviselője és Joost Eerdmans, a JA21 vezetője nyújtott be, azért született, mert Hollandiában egyre több mecsetben használnak hangszórókat, hogy felerősítsék a müezzin imára hívó énekét, az adzánt – írja a RMX News hírportál. Míg az 1990-es évekig ritkaságszámba mentek a kihangosított imára hívások, a képviselők szerint ma már országszerte többtucatnyi közösségben hallhatóak, „Amszterdamtól Alblasserdamig”.
Ez nem illik bele a holland kultúrába
– mondta Flach, akit a De Telegraaf napilap idézett.
Megjegyezte, hogy jelenleg naponta többször is hangosan hirdetik az olyan vallási szövegeket, mint „Allah a legnagyobb” és „nincs más isten Allahon kívül”. Úgy érvelt, hogy amikor 1988-ban megváltoztatták a vonatkozó törvényt, amelynek alapján engedélyezték a felerősített vallási felhívásokat, a jogalkotók nem számítottak arra, hogy ezek a felhívások mennyire elterjedtek és hangosak lesznek.
Eerdmans szintén aggodalmát fejezte ki a tendencia miatt, rámutatva arra, hogy szerinte az iszlám gyakorlat folyamatosan egyre nagyobb teret hódít Hollandiában, és beszivárog a holland életmódba.
Ma körülbelül negyven mecsetben szól az adzán péntekenként, de ha Hollandiában körülbelül 500 mecset van, és ez a szám növekszik, vajon hány ilyen lesz 10 év múlva?
– tette hozzá. Mint mondta,
Egyes városrészekben „tényleg úgy érzi az ember, mintha Isztambulban vagy Marrákesben lenne”.
A képviselők egy Maurice de Hond kutatótól megrendelt felmérést is idéztek, amely szerint a holland állampolgárok közel 80 százaléka a holland kultúrával összeegyeztethetetlennek tartja és zavarónak találja az imára való hangos felhívásokat.
A holland politikusok szerint szükség van a szabályozásra, aggodalmuk pedig jogos lehet, főleg, ha azt nézzük, hogyan terjedtek el a mecsetek Svédországban.
Svédországban 25 év alatt 4200 százalékkal nőtt a mecsetek száma
A becslések szerint 2000-ben csak néhány tényleges mecset volt Svédországban, a leggyakrabban hét mecsetet említenek, amelyek kifejezetten muszlim istentiszteletre épített állandó imahelyek, gyakran minarettel és kupolával. A Svéd Hitközségeket Segítő Ügynökség szerint 2025-re csaknem háromszáz lett a mecsetek száma, ha mecset alatt minden muszlim imahelyet értünk, azokat is, amelyek üzlethelyiségekben vagy éppen pincékben működnek.
Ez 25 év alatt közel 4200 százalékos növekedést jelent
– hívta fel rá a figyelmet a Samnytt svéd hírportál, amely azt is kiemeli, hogy mivel nem mindig egyértelmű, hogy mi számít mecsetnek, a valós szám ennél magasabb lehet.
Erre példa a Masjid Aysha, más néven Ayshamo mecset, amelyet a Skandináv Iszlám Szervezet (SIO) nonprofit szervezet működtet, és amely a stockholmi Sankt Eriksgatanon található. A mecset honlapján található információk szerint a mecset mintegy húsz éve működik, és a világ különböző részeiről érkező több ezer ember használja rendszeresen. A pénteki imákat több nyelven tartják, többek között svédül, angolul, urduul és arabul. Nem világos azonban, hogy a Masjid Aysha hivatalos mecsetként van-e bejegyezve Svédországban, mivel nincs nyilvános és naprakész lista a bejegyzett mecsetekről. A mecset mögött álló szervezet, a SIO nonprofit egyesületként van bejegyezve.
Ezzel párhuzamosan egy sor új mecset épül országszerte, írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. Ezek egyike a Helsingborgban megvalósuló projekt, amelyet „Skandinávia legnagyobb mecsetjeként” jellemeznek, és ahol eddig több mint 68 millió svéd korona gyűlt össze adománygyűjtésből. Samnytt szerint a pénzt influenszerek és a közösségi médiában, például az Instagramon és a TikTokon zajló kampányok, valamint a „Moskéhjälpen” nevű kezdeményezések révén gyűjtötték össze, de a gyűjtés nemzetközi szinten is zajlik, és kérdéses, hogy honnan származnak a milliók.
Több videót is közzétettek a közösségi médiában, amelyekben megünneplik, hogy az adománygyűjtés fontos mérföldköveket ért el.
Stockholmban, Skärholmenben továbbra is napirenden van Észak-Európa legnagyobb mecsetjének megépítése, amelyet szintén éles kritikák értek. A projekt finanszírozása részben Stockholm városától, de külföldi szereplőktől is érkezett. Amikor Karin Wanngard, Stockholm polgármestere tavaly ellátogatott Tenstába, hogy beszélgessen a lakosokkal, az S vezetője azt mondta , hogy Svédországnak több mecsetet kell építenie.
Ebben az országban vallásszabadság van, számtalan templomunk van, és közel sem ennyi mecset, így természetesen több mecsetet kell építenünk, amíg szükség van rájuk, hogy az emberek gyakorolhassák a vallásukat
– fogalmazott.
A Mitt i című helyi újság információi szerint a Skärholmen mecset építése mögött álló egyesület a Milli Görüs iszlamista mozgalomhoz kötődő török EMUG építőipari céget választotta.
A szervezetet korábban antidemokratikus értékek és antiszemitizmus miatt bírálták, valamint azért, mert a nyugati társadalmi modellnek egy iszlám társadalmi renddel való felváltását hirdeti.
A mecsetek száma Svédországban gyorsan nőtt, de a közbeszédben viszonylag kevés figyelmet kapott. A templomok látogatottságának csökkenésével és a szabadegyházak bezárásával egyidejűleg egyre több településen létesülnek új muszlim imaközpontok – hol egykori templomokban, hol ipari vagy kereskedelmi helyiségekben, hol pedig külföldi finanszírozók támogatásával újonnan épített mecsetekként.
Ugyanakkor nincs átfogó és naprakész nyilvános adatbázis arról, hogy hány mecset van, hol találhatók, milyen tevékenységet folytatnak vagy hogyan finanszírozzák őket.
Az átláthatóság növelésére irányuló kezdeményezésekre néha szkeptikusan reagálnak, és szinte mindig iszlamofóbnak minősítik őket.
A Vallási Közösségeket Támogató Svéd Ügynökség (SST) évente jelentős állami támogatást oszt szét muszlim szervezeteknek, de nem ez az egyetlen finanszírozási forrás. Számos esetben a svéd mecseteket részben vagy egészben Szaúd-Arábiából, Iránból, Katarból vagy Törökországból származó pénzből finanszírozták. Csak Szaúd-Arábia esetében több milliárd dollárról beszélnek.
A kritikusok szerint ezek a rezsimek nem elsősorban a vallásszabadságot támogatják, hanem a mecseteket a geopolitikai és vallási befolyás kiterjesztésére használják.
A svéd titkosszolgálat, a SÄPO és az MSB, a Svéd Polgári Vészhelyzeti Ügynökség is beszivárgásra figyelmeztetett.
Radikalizálódás, iszlamista szeparatizmus és korlátozott átláthatóság
Franciaországban és az Egyesült Királyságban több olyan esetet dokumentáltak, amikor külföldről finanszírozott mecsetekről derült ki, hogy szalafista vagy iszlamista ideológiát hirdettek. Egyes esetekben ezek a mecsetek a radikalizálódás táptalajaivá váltak.
Svédországban is riadalmat keltettek: a Szaúd-Arábia által finanszírozott göteborgi mecsetet bírálták, mert nőgyűlölő üzeneteket tartalmazó anyagokat tett közzé. Az iráni kapcsolatokkal rendelkező stockholmi Imam Ali mecsetet azzal vádolták, hogy olyan előadókat hív meg, akik a mártíromságot és az iszlámért hozott áldozatot ünneplik. Úgy tűnik azonban, hogy senki sem akarja szisztematikusan feltérképezni a pénzügyi támogatásokat és a mecsetek falain belül zajló eseményeket.
Az egyik legnyilvánvalóbb nehézség az, hogy az ellenőrzésre tett bármilyen kísérlet az idegengyűlölet vádját vonja maga után.
Ez olyan légkört teremtett, amelyben a vallásra, a finanszírozásra és a társadalmi hatásokra vonatkozó kérdéseket kényessé vált feltenni – még akkor is, ha azok teljesen jogosak. Ez a Svéd Hitközségeket Támogató Ügynökség saját felmérésében is megmutatkozik.
Borítókép: Muszlimok imádkoznak egy rotterdami mecsetnél (Fotó: AFP)
