„Hálásak vagyunk Allahnak a mecset felépítéséért. Köszönjük minden adományozónak, önkéntesnek, Marseille városának és mindazoknak, akik hittek ebben a nemes projektben. Legyen ez a mecset fényforrás.” – ez az arab nyelvű felirat áll a Marseille 14. kerületében található Arrahma mecset bejáratánál elhelyezett emléktáblán. A muszlim imahely május elején nyitotta meg kapuit a hívek előtt.
Az Arrahma nevű mecsetet Benoit Payan, Marseille polgármestere avatta fel a napokban, a városban ez már a második muszlim imahely a 2019-ben átadott Cédres nevű mecset után. A baloldali polgármester beszédében méltatta a marseille-i muszlim közösséget, melynek tagjai – álláspontja szerint – rengeteget tettek a városért. Benoit Payan azt mondta, „Marseille a muszlimok nélkül nem lenne Marseille”. Hozzátette: az Arrahma mecset a szimbóluma annak a törekvésnek, hogy egy olyan összetartó várost hozzanak létre, melynek minden lakója származásától és vallási meggyőződésétől függetlenül egységben és nyugalomban élhet együtt.
Marseille második mecsetének építési munkálatai hét évvel ezelőtt kezdődtek, az imahely 1500 fő befogadására alkalmas, építési költsége kétmillió euró körül mozog.
Franciaországban az utóbbi időben nagy port kavart a mecsetek ügye, ugyanis míg a keresztény templomok fenntartására nincs pénz, ezért sorra lebontják őket, addig egyre több muszlim imahely épül. A tendencia főleg a baloldali és zöldpárti vezetésű városokra jellemző.
Februárban több mint száz jobboldali és centrista képviselő nyílt levélben kérte Emmanuel Macron francia államfőt, hogy mentse meg a templomokat, ám a mai napig nem történt ez ügyben előrelépés: egyre több olyan templomot bontanak le, amely önkormányzati fenntartású, ám nincs pénz a helyreállítására, erre a sorsra jutott februárban az ország nyugati részében lévő Mayenne nevű település temploma is, mely rendkívül rossz állapotú szerkezete miatt balesetveszélyes volt. Veszély fenyegeti a Lyon jelképének számító ikonikus Notre-Dame de Fourviere nevű bazilikát is, melynek falán több repedés is van. Az épület helyreállításához ötmillió euróra lenne szükség, a zöldpárti városvezetés azonban nem áldoz rá. Sylvain Godinot alpolgármester ezt azzal indokolta, hogy a Fourviere bazilika magántulajdonban van és az önkormányzat már ezen kívül is egy jelentős, több mint húsz templomból álló vallási örökséget kezel, tehát nincs rá keret.
Mindeközben a szocialista ás zöldpárti polgármesterek által irányított francia városok bőkezűen támogatják az önkormányzatok a mecsetek létesítését, ennek ékes példája Strasbourg, itt épül tudniillik Európa legnagyobb mecsetje, az Eyyüb Sultan.
Az épület nem csupán mecsetként, hanem vallási komplexumként is működik majd, a hatalmas imatermen kívül ugyanis lesz benne több konferenciaterem, könyvtár, étterem, üzletek, valamint egy 600 férőhelyes parkolót is kialakítanak mellette. Az összesen mintegy ötezer ember befogadására alkalmas mecset építését bőkezű, két és fél millió eurós támogatással segíti a városvezetés, ami ellen a jobboldali Nemzeti Tömörülés nevű párt politikusa, Laurent Jacobelli még 2021-ben petíciót indított, kiemelve, hogy nem kellene a francia adófizetők pénzéből a politikai iszlámot finanszírozni.
A mecseteknek különös figyelmet szentel Gérald Darmanin francia belügyminiszter is, aki a 2020 októberében különös kegyetlenséggel meggyilkolt, a nyílt utcán lefejezett tanár, Samuel Paty halála után döntött úgy, hogy bezáratja azokat a muszlim imahelyeket, amelyeknél felmerült a radikalizálódás gyanúja. Samuel Paty esetében ugyanis bebizonyosodott, hogy egy imám azt szorgalmazta, ijesszenek rá a francia tanárra, aki szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákoknak.
Statisztikai adatok szerint Franciaországban él Európa legnagyobb muszlim közössége: 2020-ban a 67 milliós lakosság 8 százaléka, 5,43 millió ember vallotta magát muszlimnak. Marseille városában különösen magas az arány: a második legnagyobb francia városban már a 2015-ös migrációs hullám előtt 260 ezer muszlim élt, a lakosság teljes létszáma akkor 860 ezer volt. A statisztikákból az is kiderül, hogy bár Franciaországban továbbra is a keresztény, ezen belül a katolikus vallás áll az élen, mivel a lakosság 29 százaléka tartozik ide, a második helyen stabilan a muszlim vallás áll 10 százalékkal. Fontos megjegyezni, hogy míg a katolikusok aránya csökkenő tendenciát mutat az országban, addig a muszlim hívők száma egyre nő.