A Föld keletkezését vizsgálja az űrben Kína + videó

Kína elindította a Tianwen–2 űrszondát, hogy mintákat gyűjtsön a Mars közelében található aszteroidáról. A 2016 HO3-ról származó minták körülbelül két év múlva érkeznek meg a Földre. Kína továbbra is az űrben való terjeszkedésre törekszik.

2025. 05. 31. 6:13
A kínai Tianwen-2 szonda egy Hosszú Menetelés-3B hordozórakéta tetején száll fel a délnyugat-kínai Szecsuán tartományban található Hszicsang Műholdas Indítóközpontból Fotó: AFP Fotó: CAI YANG
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kína rakétát indított, amely a Mars közelében található aszteroidához utazik, hogy mintákat gyűjtsön és potenciálisan forradalmi eredményeket találjon. A küldetés célja a 2016 HO3 aszteroida megfigyelése. 

kína
Kína: a Tianwen–2 szonda egy Hosszú Menetelés 3–B hordozórakéta tetején száll fel a délnyugat-kínai Szecsuán tartományban található Hszicsangi Űrközpontból (Fotó: AFP)

A Tianwen–2 szonda a délnyugat-kínai Szecsuán tartományban található Hszicsang műholdkilövő központból indult el, a Hosszú Menetelés 3–B hordozórakétával, a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) szerint. A Tianwen–2 célpontja eltér majd elődjétől, a Tianwen–1-től, amely egy évvel ezelőtt indult és a Marson landolt. A Tianwen–2 a 2016 HO3 aszteroidát, más néven 469219 Kamo’oalewa-t veszi célba, hogy mintákat hozzon vissza onnan – írta a Fox News.

Kína az űrben is terjeszkedne

Kína továbbra is az űrben való terjeszkedésre törekszik. Csang Zsing-csiao, a Tianwen-1 főtervezője a China Central Television csatornának elmondta, hogy 2028-ban tervezi a Tianwen–3 Mars-missziót, míg a Tianwen–4 a Jupiter felé veszi az irányt. Az AP News szerint a viszonylag stabil pályájuk miatt kiválasztott aszteroidák vélhetően támpontokat adnak a Föld kialakulásáról, például a víz eredetéről. 

Az új szonda, hasonlóan a Chang 6 misszióhoz, mintákat hoz majd haza egy Mars közelében található aszteroidáról. A CNSA ezeket a mintákat a korábbi missziókhoz hasonlóan nemzetközi partnereknek is átadja, a NASA azonban nem kaphat belőlük.

A 2011-ben elfogadott, Wolf-módosítás néven ismert törvény korlátozza a NASA együttműködését a CNSA-val. 

Kína emellett a háromfős Tiangong vagy Mennyei Palota űrállomást is üzemelteti. Állandó állomását azután hozták létre, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági aggályok miatt kizárta a Nemzetközi Űrállomásból. 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.