Az elmúlt napok eseményei az iráni–izraeli konfliktusban óriási bizonytalanságot teremtettek a világban, ami az energiaárak alakulására is hatással lehet az elkövetkező időszakban.
A bizonytalanság mindig árfelhajtó hatással van a kőolaj- és a földgázpiacra, ez valószínűleg most sem lesz másképp. Ebben a helyzetben különösen fontosak a stabil, hosszú távú szerződések, amelyek lehetővé teszik a piaci árrobbanás hatásának kiküszöbölését.
Brüsszel azonban épp ezt készül aláásni a Von der Leyen–Zelenszkij-terv erőltetésével, amely a kőolaj- és a földgázszállításokat is beszüntetné Oroszországból.
Az intézkedésnek ráadásul komoly jogi vonzatai is lehetnek az érintett országokra, így Magyarországra, ugyanis egy hosszú távú szerződés felmondása bírósági eljárást vonhat maga után, aminek a vége nagy összegű kártérítési kötelezettség lehet. Az Európai Bizottság ráadásul azzal igyekezett megkerülni Magyarországot, hogy a lényegében szankciót jelentő tervezetet kereskedelempolitikai intézkedésként próbálta átnyomni. Ez azért fontos, mert míg az előbbihez egyhangúság kell, az utóbbi esetében elegendő a minősített többség.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyértelművé tette, hogy Magyarország harcolni fog az olcsó energiahordozóktól való elvágás ellen.
Miniszterelnök úr a Von der Leyen elnöknek írt levelében kezdeményezte azt, hogy mivel a közel-keleti válságnak drámai hatásai vannak a nemzetközi energiapiacra, ezért most ne szülessen javaslat, amely újabb árfelhajtással bír. Ezért én itt a mai napon megvétóztam azt a tanácsi határozatot, amely már a júniusi hónapra, tehát erre a hónapra az Európai Bizottságnak komoly előrehaladást írt volna elő
– mondta a tárcavezető.
És egy ennyire bizonytalan, árfelhajtásokkal tarkított környezetben most ilyen javaslatot végignyomni, mint a Von der Leyen–Zelenszkij-terv, az elfogadhatatlan
– hangsúlyozta.
A magyar vétóhoz Szlovákia is csatlakozott.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)
