A kríziskezelő szakpszichológus hangsúlyozta: az, hogy a szakemberek megpróbálják megérteni valakinek a személyiségét, nem jelenti azt, hogy mentegetnék a tettét. Hozzáfűzte, hogy szerinte csak rendszerszintű gondolkodással lehet hatékonyan kezelni ezeket a helyzeteket: különösen fontos szerep hárul a pedagógusokra, pszichológusokra, az oktatási intézményekre és a gyermekeket, fiatalokat körülvevő közösségekre. A személyes kommunikáció hangsúlyozása és a megértő figyelem kulcsfontosságú lehet a megelőzésben.
Az eseményrekonstrukciók alapján gyakran kiderül, hogy az elkövetők nem tudtak, nem találták a módját vagy valamiért nem mertek segítséget kérni, mint például a szégyenérzet, a további megalázástól való félelem stb.
–Lehet, hogy fizikailag lett volna lehetőségük, de ők úgy érezték, hogy nem oszthatják meg a gondolataikat, még akkor sem, ha olykor ártó késztetéseknek voltak tudatában. Pedig ha valaki ezt kimondja, az nem a veszélyt, a betegséget jelenti, hanem azt, hogy próbál megküzdeni ezekkel a belső konfliktusokkal – magyarázta a szakember.
Kiemelte, ha egy gyerek vagy fiatal szemtanúja volt egy ilyen tragikus eseményeknek, és segítséget kér, azt azonnal biztosítani kell számára. Ez lehet pszichológiai támogatás, de akár az is sokat segít, ha a barátaival kibeszélheti az élményt – még akkor is, ha például káromkodva, olykor látszólag összefüggéstelenül vagy erős érzelmek kíséretében is teszi, és így fejezi ki, milyen borzasztó volt mindezt megélni.
Fontos a család érzelmi támogatása is, és az, hogy a gyerek, a fiatal bármilyen reakcióját ítélkezés nélkül fogadják.
– Csoportos feldolgozásra is szükség lehet az egyéni szakmai segítség mellett – tette hozzá a szakember. – Ausztriában ez nagyon magas színvonalon működik, de itthon is rendelkezésre állnak ezen a területen jól képzett pszichológusok, és ha valaki igényli, a szakemberek segítenek a krízispszichológia eszközeivel. Fontos ilyenkor, hogy az érzelmi ventiláció után, amelynek során nem tanácsokat osztogatunk, cselekvésre ösztönözzünk: megkérdezzük a szemtanút, mit tervez, majd biztosítsuk számára a társas támaszt. Bár közhelynek tűnhet, de a pszichoedukáció is alapvető: el kell mondani, milyen pszichés tünetek jelentkezhetnek. A kedvetlenség, a szitokszavak használata, a korábban nem jellemző érzelmi megnyilvánulások, iskolai problémák – ezek teljesen normálisak lehetnek egy abnormális helyzet után, akár hónapokig is.
Egyelőre nem tudni pontosan, mi állt a grazi támadás hátterében, ennek ellenére rendkívül fontos beszélnünk a zaklatásról – erről a csendes gyilkosról. Az iskolai vagy munkahelyi zaklatás, a kiközösítés, a megszégyenítés súlyos következményekkel járhat.
Sok áldozat nem tud megküzdeni ezzel, és sajnos nem kevesen emiatt véget vetettek életüknek.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!