Számos iskolai lövöldözés történt az elmúlt években

Amint arról több cikkben beszámoltunk, borzasztó tragédia történt Ausztriában kedden délelőtt: egy 21 éves férfi bement egy grazi középiskolába és agyonlőtt tíz embert, majd öngyilkos lett. Az elkövető korábban az intézmény diákja volt, de nem fejezte be a tanulmányait. Többen azt mondták, éppen emiatt, bosszúból ölt, míg mások szerint az iskolaévei alatt zaklatták. Lapunknak nyilatkozott Sebestyén Árpád, kríziskezelő szakpszichológus. A szakember beszélt többek között arról, hogy hogyan lehet megelőzni a hasonló tragédiákat, és arról is, ha valaki túlélt egy ilyen szörnyűséget, hogyan tudja azt feldolgozni.

Gyertyák és virágok a grazi iskolai lövöldözés helyszínén Fotó: ERWIN SCHERIAU Forrás: APA

A fegyveres egyedül követte el a támadást, amely délelőtt körülbelül tíz órakor kezdődött. A lövéseket hallva a környéken élők először nem értették, mi történik, majd hívták a rendőrséget. A diákok és tanáraik megpróbáltak elbújni a támadó elől és menekülni, miközben a rendőrség gyorsan, 17 perc alatt helyreállította a rendet, több száz rendőr bevonásával – írja a BBC.

A grazi iskolai lövöldözés helyszínén Fotó: Erwin Scheriau/ APA

Az áldozatok között kilenc, 14 és 17 év közötti diák volt, egy lengyel diákot kivéve mindegyikük osztrák állampolgár volt. Egy tanár a kórházban halt bele a sérüléseibe.

Mint kiderült, az elkövető, A. Arthur a szüleivel élt, anyja osztrák, apja pedig örmény származású. Otthonukban a rendőrség búcsúlevelet és -videót, valamint egy működésképtelen csőbombát talált. A támadásban használt fegyverekre az elkövetőnek volt engedélye.

Ausztria szigorú fegyvertartási szabályai ellenére az országban magas a fegyverviselés aránya. Az iskolai lövöldözések ritkák, az elmúlt évtizedekben csak néhány hasonló eset történt, de ezek közül egyik sem volt ennyire tragikus.

A keddi lövöldözés hatalmas sokként érte a helyi közösséget és az egész országot, továbbra is próbálják kideríteni a támadás lehetséges indítékait. A tragédia miatt Ausztriában háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el.

Another terrorist attack in Europe, this time at a school in Graz, Austria.
At least 9 people dead. I wonder what the shooter’s name is.

Europe is collapsing. Saint Louis IX, please pray for us, for Europe, and for the innocent🙏 pic.twitter.com/W57Ks4RID1

— Thomistic Hospitaller 🇻🇦 (@TradButNotRad) June 10, 2025

A Magyar Nemzet kérdésére Sebestyén Árpád elmondta, hogy az ilyen kritikus helyzetek több tényező együttes hatására alakulnak ki. 

A figyelem- és törődéshiány-érzés, a frusztrációk okán felgyülemlett feszültség miatt annyira gátlás alá kerülnek a mérlegelést szabályozó funkciók, hogy bár az elkövető látszólag tudatos – például fejre céloz –, érzelmileg mégis beszűkült állapotban van.

 – Ilyenkor az ember legrosszabb tulajdonságai is előtérbe kerülhetnek: agresszív késztetések, düh, másnak ártás késztetése. Ezek eredhetnek jelen esetben például a be nem fejezett tanulmányokból, de akár a szóbeszéd szerinti bántalmazásból is. A keserűség, a tehetetlenség érzése és a megélt akadályokból kialakuló frusztráció haraggá, majd gyűlöletté alakulhat: ilyen érzelmi állapotban történhetnek lövöldözések – tette hozzá.

A kríziskezelő szakpszichológus hangsúlyozta: az, hogy a szakemberek megpróbálják megérteni valakinek a személyiségét, nem jelenti azt, hogy mentegetnék a tettét. Hozzáfűzte, hogy szerinte csak rendszerszintű gondolkodással lehet hatékonyan kezelni ezeket a helyzeteket: különösen fontos szerep hárul a pedagógusokra, pszichológusokra, az oktatási intézményekre és a gyermekeket, fiatalokat körülvevő közösségekre. A személyes kommunikáció hangsúlyozása és a megértő figyelem kulcsfontosságú lehet a megelőzésben.

Az eseményrekonstrukciók alapján gyakran kiderül, hogy az elkövetők nem tudtak, nem találták a módját vagy valamiért nem mertek segítséget kérni, mint például a szégyenérzet, a további megalázástól való félelem stb.

 –Lehet, hogy fizikailag lett volna lehetőségük, de ők úgy érezték, hogy nem oszthatják meg a gondolataikat, még akkor sem, ha olykor ártó késztetéseknek voltak tudatában. Pedig ha valaki ezt kimondja, az nem a veszélyt, a betegséget jelenti, hanem azt, hogy próbál megküzdeni ezekkel a belső konfliktusokkal – magyarázta a szakember. 

Kiemelte, ha egy gyerek vagy fiatal szemtanúja volt egy ilyen tragikus eseményeknek, és segítséget kér, azt azonnal biztosítani kell számára. Ez lehet pszichológiai támogatás, de akár az is sokat segít, ha a barátaival kibeszélheti az élményt – még akkor is, ha például káromkodva, olykor látszólag összefüggéstelenül vagy erős érzelmek kíséretében is teszi, és így fejezi ki, milyen borzasztó volt mindezt megélni. 

Fontos a család érzelmi támogatása is, és az, hogy a gyerek, a fiatal bármilyen reakcióját ítélkezés nélkül fogadják.

– Csoportos feldolgozásra is szükség lehet az egyéni szakmai segítség mellett – tette hozzá a szakember. – Ausztriában ez nagyon magas színvonalon működik, de itthon is rendelkezésre állnak ezen a területen jól képzett pszichológusok, és ha valaki igényli, a szakemberek segítenek a krízispszichológia eszközeivel. Fontos ilyenkor, hogy az érzelmi ventiláció után, amelynek során nem tanácsokat osztogatunk, cselekvésre ösztönözzünk: megkérdezzük a szemtanút, mit tervez, majd biztosítsuk számára a társas támaszt. Bár közhelynek tűnhet, de a pszichoedukáció is alapvető: el kell mondani, milyen pszichés tünetek jelentkezhetnek. A kedvetlenség, a szitokszavak használata, a korábban nem jellemző érzelmi megnyilvánulások, iskolai problémák – ezek teljesen normálisak lehetnek egy abnormális helyzet után, akár hónapokig is.

Egyelőre nem tudni pontosan, mi állt a grazi támadás hátterében, ennek ellenére rendkívül fontos beszélnünk a zaklatásról – erről a csendes gyilkosról. Az iskolai vagy munkahelyi zaklatás, a kiközösítés, a megszégyenítés súlyos következményekkel járhat.

 Sok áldozat nem tud megküzdeni ezzel, és sajnos nem kevesen emiatt véget vetettek életüknek.

– Magyarországon több jól felkészült szakmai szervezet is működik, például az Igazságügyi Minisztérium országos áldozatsegítő központhálózattal rendelkezik, ahol pszichológusok, szociális munkások és jogászok segítik a jelentkezőket, vagy rendelkezésre áll a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány. Emellett a segélyszervezetek is számos lehetőséget kínálnak. Továbbá bátran ajánlom a lelki elsősegély telefonszolgálatot a 116-123-as ingyenes számon. A Magyar Pszichológiai Társaság krízis- és katasztrófapszichológiai szekciójában pedig az ország e területen legfelkészültebb szakemberei közül többen is dolgoznak – zárta gondolatait Sebestyén Árpád.

Az iskolai lövöldözések Európában jóval ritkábbak, mint az Egyesült Államokban, de előfordultak súlyos esetek, amelyek nagy visszhangot keltettek. Összegyűjtöttük a legismertebb európai iskolai lövöldözéseket.

Magyarország

2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karán történt fegyveres támadás. Az elkövető G. Ákos, 23 éves gyógyszerészhallgató, egy illegálisan tartott pisztollyal nyitott tüzet csoporttársaira és az egyetem dolgozóira. A lövöldözésben egy 19 éves hallgató életét vesztette, három ember pedig megsebesült, köztük egy oktató, egy takarítónő és egy másik diák. A támadás egy előadás után történt: az elkövető előbb a saját csoporttársai közé lőtt, majd egy másik terembe ment, ahol folytatta ámokfutását. A biztonsági személyzetnek sikerült megfékeznie, a rendőrség azonnal őrizetbe vette.

Fotó: Sóki Tamás / MTI

A gyilkosság hátterében valószínűleg személyes sérelmek, elszigetelődés és mentális problémák álltak. A bíróság előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte G. Ákost, feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül.

Az eset hatalmas visszhangot váltott ki az országban, ilyen típusú iskolai erőszak korábban nem fordult elő Magyarországon. A lövöldözés nyomán felerősödtek a fegyvertartással kapcsolatos viták, és több egyetemen megerősítették a biztonsági intézkedéseket, valamint előtérbe került a hallgatók mentális egészségének szűrése és támogatása.

Németország

2009. március 11-én egy 17 éves fiú fegyverrel támadt volt iskolájára Winnenden városában. Tim Kretschmer korábban az Albertville Realschule tanulója volt. Több osztályteremben lövöldözött, kilenc diákot és három tanárt ölt meg. Ezután ellopott egy autót, majd menekülés közben újabb embereket ölt meg. Végül, amikor a rendőrség sarokba szorította, saját magával is végzett.

2009 A teenage gunman engaged in a shooting spree at a secondary school in Winnenden, Germany, killing 16, including himself. Discuss ⬇️ https://t.co/Q53ZQSkxDK pic.twitter.com/kFynUoLM0J

— TodayUnleashed (@todayunleashed) March 11, 2025

Kretschmerről később kiderült, hogy pszichés problémákkal küzdött, depressziós volt, de nem kapott megfelelő segítséget. Az ámokfutás után Németország szigorított a fegyvertartási törvényeken, külön figyelmet fordítva a fiatalkorúak és családjaik fegyvertárolási kötelezettségeire. A tragédia rávilágított arra is, mennyire fontos időben felismerni a mentális problémákkal küzdő fiatalokat, és támogatást nyújtani nekik, mielőtt ilyen szörnyű események bekövetkezhetnének. 

2002-ben az erfurti Gutenberg Gimnáziumban történt egy súlyos tragédia. Az elkövető a 19 éves Robert Steinhäuser volt, aki korábban az intézménybe járt, de tanulmányi és magatartási problémái miatt kirúgták. A támadás reggelén fekete ruhában, maszkban tért vissza az iskolába, magával vitt egy lőfegyvert, amit hivatalosan sportlövészetre szerzett be.

A fiú célzottan kezdett lövöldözni: elsősorban tanárokra és iskolai dolgozókra lőtt, de több diák is áldozatul esett. Összesen 16 ember halt meg, köztük 12 tanár, egy titkárnő, egy rendőr és két diák. A vérengzést követően az egyik tanárnak sikerült bezárnia az elkövetőt egy tanterembe, ezzel megakadályozva, hogy még több emberrel végezzen. Nem sokkal később a támadó öngyilkos lett.

Finnország

2007. november 7-én Jokelában történt az az iskolai lövöldözés, amikor egy 18 éves középiskolás diák fogott fegyvert. Tettét nihilisztikus, az erőszakot dicsőítő nézetei vezérelték – nyolc diák vesztette életét, mielőtt a tettes megadta magát. A tragédia rávilágított a mentális egészség és a megelőző intézkedések hiányosságaira, és komoly vitát indított Finnországban az iskolai biztonságról és a fegyverviselés szabályozásáról.

Alig egy évvel később, 2008. szeptember 23-án Kauhajoki szakképzési intézményében egy 22 éves diák nyitott tüzet a társaira. A támadásban tíz ember életét vesztette, majd az elkövető magával is végzett. Tettét megelőzően fenyegető videókat töltött fel a YouTube-ra, ami előrevetíthette a tragédiát. 

2023. április 4-én Vantaában egy 13 éves általános iskolás fiú támadt az osztálytársaira: egy diák meghalt, két másik súlyosan megsérült. A tanárok gyorsan riasztották a rendőrséget, akik néhány órán belül elfogták a tettest. Mivel még nem töltötte be a 15. életévét, büntetőeljárás nem indult ellene, de pszichiátriai kezelésnek vetették alá. 

Fotó: Markku Ulander

Csehország

2023. december 21-én a prágai Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán egy 24 éves diák gyilkolt egy előadóteremben: 15-en meghaltak, több mint húszan megsebesültek, majd az elkövető öngyilkos lett. A férfi előre megtervezte a támadást, naplóbejegyzéseket is írt, bár a hatóságoknak korábban nem volt elég bizonyítékuk a katasztrófa megelőzéséhez. Az eset soha nem látott mértékű sokkot okozott Csehországban, újraélesztette a fegyvertartási szabályok és a felsőoktatási biztonság kérdésének vitáját. 

Szerbia

2023. május 3-án reggel Belgrádban, a Vladislav Ribnikar Általános Iskolában egy 13 éves fiú apja legálisan tartott pisztolyával nyitott tüzet. A támadásban nyolc diák és egy biztonsági őr életét vesztette, többen megsebesültek. A fiú hónapokon át tervezte az akciót, áldozatlistát is készített. 

Teenage boy shoots and kills 8 children and a security guard at school in Serbia pic.twitter.com/qOyvQJiCjm

— Daily Loud (@DailyLoud) May 3, 2023

A rendőrség az iskola udvarán fogta el; mivel 13 év alatti, nem indult ellene büntetőeljárás, kórházi megfigyelés alá helyezték. A szülők ellen fegyverbiztonsági mulasztás miatt indult eljárás. 

Svédország

2024. február 4-én Örebroban, a Campus Risbergska felnőttoktatási központban egy 35 éves korábbi tanuló négy legálisan tartott fegyverrel átlagosan 70 lövést adott le: tíz ember meghalt, hatan megsebesültek. A tragédia országos gyászt és a félautomata fegyverek hozzáférésének szigorítását eredményezte.