Hasonlóan lenyűgözőek a szőnyegszövők vizsgadarabjai, amelyek hónapokon át készülnek aprólékos kézi munkával. A takácsok abroszai ugyancsak hosszú hónapok kitartó munkájának eredményei, míg a kosárfonók alkotásai a hagyományos használati tárgyak rendkívüli formai gazdagságát mutatják be. A második kiállítótér már egy személyesebb világba vezeti a látogatót. Az útravaló tematikája mentén a hallgatók vallomásai, portfólióinak részletei és vizsgadolgozataik idézetei tárulnak a közönség elé. A látogató megtudhatja, miért dönt egy japánnyelv-tanár, egy varrónő vagy egy juhtenyésztő amellett, hogy két éven át heti rendszerességgel népi kézműves képzésre járjon. Szabó Erzsébet szerint a résztvevők nem csupán szakmai tudással gazdagodnak. Tapasztalata szerint a közös munka során valódi közösség formálódik, barátságok születnek, és a hallgatók életre szóló élményekkel térnek haza. A kiállítás fontos üzenete a fenntarthatóság is. A természetes alapanyagok használata, a kézi megmunkálás és a tartós tárgykultúra olyan szemléletet képvisel, amely napjaink környezeti kihívásaira is érvényes válaszokat kínál. A tárlat arra is rámutat, hogy a hagyományos tudás a jövő számára is irányt mutathat. A kurátori munkában Benedek Krisztina, a szakcsoport szakmai vezetője működött közre társkurátorként, míg a tárlat vizuális arculatát és térbeli megjelenését Barta Eszter látványtervező álmodta meg.
Aki végigjárja a két termet, a kézműves remekművek mellett annak a közösségnek és szellemiségnek a lenyomatával is találkozik, amely generációk óta őrzi és továbbadja a magyar népi kultúra élő tudását
A Játéktól a mesterségig című kiállítás szeptember 20-ig látogatható a Hagyományok Házában.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!