Ismét bebizonyosodott a brüsszeli kettős mérce

Miközben Magyarországot rendre pellengérre állítják jogállamisági viták miatt, a spanyol szocialista kormány korrupciós botrányaival kapcsolatban az Európai Bizottság csak hallgat, vagy épp „nemzeti ügynek” nevezi azokat. Brüsszel kettős mércéje immár nyilvánvaló.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Forrás: AFP

Cerdánt időközben minden pozíciójából felfüggesztették, a bíró június 30-án elrendelte az előzetes letartóztatását. A spanyol miniszterelnök bocsánatot kért, és belső tisztogatást ígért a párt kongresszusán, de továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy kitölti a ciklust, és 2027-ben újraindul. A botrány súlyosságát jelzi, hogy a megkérdezettek 41 százaléka azonnali választásokat sürget, míg 17 százalék azt szeretné, ha Sánchez lemondana és átadná a vezetést valaki másnak. A legtöbb megkérdezett szerint a kormányfő reakciója elkésett és elégtelen volt. Miközben Magyarországot és a Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett Lengyelországot az elmúlt években jogállamisági vádakkal és pénzügyi szankciókkal sújtotta Brüsszel, Spanyolországgal kapcsolatban egészen más hangnemet üt meg az Európai Bizottság, jegyzi meg a The European Conservative. Michael McGrath igazságügyi biztos július 1-jén világossá tette, hogy „a korrupciós ügyek kivizsgálása az érintett tagállam felelőssége”, és a bizottság nem kíván beavatkozni a spanyolországi vizsgálatokba. Az úgynevezett Koldo-ügy, amely közvetlenül érinti Cerdánt, így „nemzeti hatáskörbe” sorolódik. A biztos szerint az EU legfeljebb a tagállamok korrupcióellenes intézményrendszerének „robusztusságát” fogja értékelni az e hónapban megjelenő jogállamisági jelentésben. 

Ugyanakkor McGrath nem volt hajlandó semmilyen konkrét ügyre reagálni, sem a spanyol közbeszerzési botrányokra, sem a Covid-válság alatt kötött, vitatott szerződésekre.

A The European Conservative szerint a bizottság látványosan kettős mércét alkalmaz. Amikor a jobboldali, szuverenista kormányokat kell számon kérni, Brüsszel minden jogi és politikai eszközt bevet, akár uniós források megvonását is kilátásba helyezve. Ha viszont egy baloldali kormány kerül korrupciógyanúba, és az érintettek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós elit vezetőivel – például Pedro Sánchez és Ursula von der Leyen esetében –, akkor az Európai Bizottság hirtelen „nem illetékes”.

Brüsszel megvonná hazánk szavazati jogát

A bizottság dolgozik egy olyan javaslaton, amely az új, 2028–2034-es költségvetési ciklusban gyorsabban tudná szankcionálni azokat az országokat, ahol „jogállamisági visszaélések” történnek. A magyar példát említve McGrath elismerte, hogy a szavazati jog felfüggesztéséhez egyhangúság kellene, amit a jelenlegi helyzetben lehetetlen elérni, de új mechanizmusok bevezetését tervezi Brüsszel. A valóság azonban az, hogy miközben Magyarországtól pénzt tartanak vissza egy gyermekvédelmi törvény vagy egy pride-felvonulás miatt, addig Spanyolországban börtönbe kerülhet egy kormánypárti vezető korrupció miatt, és ez az EU szerint nem érdemel figyelmet, jegyzi meg a The European Conservative.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)