Tovább akarják szigorítani Manfred Weber párttársai a sorkatonaságot Németországban: már a nőkre is vonatkozna

Egy ifjúsági szervezet enyhítené a kormány tervezetét, de a CDU nem hagyja.

Norbert Röttgen 

CDU-s nyomás alatt a szocialista honvédelmi miniszter

Röttgen szerint a javaslat nem elég hatékony ebben a formában, mivel  „figyelmen kívül hagyja a biztonságpolitikai követelményeket több lényeges ponton, például nem tartalmaz konkrét számokat és határidőket arra vonatkozóan, hogy Németországnak mikorra milyen célokat kell elérnie a haderő bővítésében”3

Röttgen szerint alapvető feladatuk a német hadsereg megerősítése, mert ezt követeli Németország bizonsága. 

Röttgen kritikája kettős. 

1. Egyrészt szerinte így a NATO elvárások nem fognak teljesülni. A célkitűzések szerint ugyanis 2035-ig mintegy 90 000-rel több katonára lesz szüksége Németországnak a jelenlegi létszámon felül. Jelenleg nagyjából 170 000 hivatásos és szerződéses katona szolgál aktívan, a kitűzött cél pedig 260 000 aktív fő plusz nagyjából 200 000 tartalékos lenne. 4

Röttgen ehhez egy számszerű javaslatot is tett: 2026-tól évente "nettó" 10 000 új katonát kellene hadrendbe állítani (vagyis ennyivel kellene nőnie a létszámnak, tehát a nyugdíjazások, leszerelések miatti pótlások ebbe nem számítanak bele), és „ha ezeket a célokat nem érjük el, lépni kell." Vagyis ezzel nyilvánvalóan a kötelező sorkatonaság részleges bevezetésére célzott a politikus.

2. Másrészt szerinte Pistorius nem tartja be a koalíciós megállapodást, mely szerint a svéd modellt kell alkalmazni.

Ennek a lényege, hogy önkéntességből indul ki a sorozás, tehát azt a fiatalt sorozzák be, aki a kérdőíven érdeklődik, viszont, ha nincs elég katona, akkor megmaradna a lehetőség a kötelező behívásra. Pistoriust utóbbi elem be nem tartásával vádolják.

Röttgen kifejtette  „Nem engedhetjük meg magunknak az időpazarlást, amikor háború vagy béke a tét” – figyelmeztetett a politikus, hozzátéve, hogy a nemzet biztonsága „nem eshet pártpolitikai taktikázás áldozatául” 

Röttgen szerint ugyanis Oroszország 2029-re képes lesz háborút indítani a NATO ellen, ezért szükséges lépéseket tenni.5 

Hasonlóan nyilatkozott Johann Wadephul, a CDU-s külügyminiszter is. Wadephul szerint Pistorius javaslata „egy félkész ajánlat, amely nem oldja meg a Bundeswehr személyzeti problémáit” 6  Wadephul egyenesen „politikai értelemben elhibázott lehetőségnek” nevezte.

Johann Wadephul

Wadephul azt is sérelmezi, hogy a tervezet nem terjed ki a nőkre, csak a férfiak szolgálatáról beszél. Ők egy általános szolgálati kötelezettség bevezetését szeretnék elérni férfiakra és nőkre egyaránt. Ehhez, módosítani kellene az alaptörvényt, amelyre a CDU/CSU nyitott volna Wadephul szerint.7 úgy, hogy kezdetben egy minden fiatalra kiterjedő „általános szolgálati év” bevezetését javasolnák. 

Ilyen általános nemzeti szolgálat keretében a fiatalok választhatnának a katonai szolgálat vagy valamilyen civil szolgálat (például katasztrófavédelem, szociális szolgálat) között, de bizonyos időt mindenkinek a köz érdekében kellene dolgozniuk.8

Hans-Peter Bartels a fegyveres erők korábbi biztosa is úgy nyilatkozott, hogy a probléma nagy, a megoldásnak kínált javaslat viszont kicsi. A személyzeti hiány egyre inkább Németország védelmi hozzájárulásának Achilles-sarkává válik, és ezen a kérdőív sem fog változtatni. A sorkötelezettség valamilyen adaptált formájának visszahozatalát kellene megfontolni szerinte. 9