Magdeburgi támadás: terrorista profil, háttér és rendszerhibák

A 2024-es magdeburgi gázolásos támadás, amelyben egy terrorista 2024. december 20-án egy járművel a magdeburgi karácsonyi vásár járókelői közé hajtott, öt ember halálát és legalább 235 sebesültet okozva, újra fellobbantotta a migráció és a terrorizmus összefüggései körül kibontakozott vitát. A terrorista profilja és a támadás körülményei megosztották a politikusokat és az elemzőket – írta összefoglaló írásában a Századvég.

A magdeburgi karácsonyi vásáron történt támadás áldozataira emlékeztek 2024. December 23-án. (Fotó: SEBASTIAN WILLNOW / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP). Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A támadás által kiváltott széles körű felháborodás segíteni fogja az AfD-t a szavazatszerzésben még akkor is, ha így sem tud az első helyen végezni. Olaf Scholz kancellár nagy nyomás alá került, mivel a támadás előtt néhány nappal kijelentette, hogy a német gazdaság függ a szíriai migránsoktól. A németek legfőbb aggálya a gazdaság helyzete, s ez az, ami valószínűleg a CDU/CSU malmára hajtja a vizet. Ugyanakkor a választók büntetnék Scholz koalícióját, mivel az az elmúlt években rosszul teljesített. A bevándorlás tekintetében a CDU/CSU nyitott bevándorlási politikát folytatott Merkel alatt, az SPD és a Zöldek pedig támogatták ezt. Mivel az AfD kommunikációja és a médiavitái a 2024-es támadás kapcsán felerősítették az illegális migrációról és biztonságról szóló vitát, így a párt előnye az SPD-vel és a Zöldekkel szemben várhatóan továbbra is növekedni fog. Emellett újra fellángolt a vita arról a kérdésről, hogy mit kell tenni a szíriai bevándorlással.

A politikai karanténban lévő AfD azonban nem válik koalíciós partnerré, a CDU/CSU-t mérsékeltebb ellenzéknek tekintik, mint az AfD-t. Az előbbi csak a bevándorlásellenesek megnyerésére használhatná a magdeburgi támadást, de a gazdaság újraélesztésében érdekelt középosztály jobban bízik a CDU/CSU-ban a kormányzati tapasztalatuk miatt. 

Végső soron a támadás következményei nem fogják az AfD legerősebb párttá válását elősegíteni, függetlenül a támadó eredeti szándékától. Itt két lehetséges forgatókönyv látható: az első esetben a támadók az AfD hitelességét akarták aláásni. A második esetben a CDU/CSU-t próbálták olyan helyzetbe hozni, hogy migrációs politikája továbbra is az SPD-vel és a Zöldekkel és ne az AfD-ével legyen kompatibilis. Ha ez utóbbi volt a cél, akkor ennek eredménye egy meggyengült, belső ellentétektől szabdalt német kormány lenne, ami elsősorban az Egyesült Államok geopolitikai érdekeit szolgálná.

Az elkövető

A támadó, az 50 éves szaúdi állampolgár Talib ʽAbd al-Muhsin jóval idősebb, mint a korábbi fiatal első- vagy második generációs bevándorló elkövetők. Muhsin síita hátterű szaúdi állampolgár. Szaúdi források szerint Al-Hofufból származott, amely az ország keleti részén található. Egy olyan királyságban született, amely előtérbe helyezi szunnita identitását, és ahol a keleti tartományokban élő síitákat marginalizálják. 2006-ban hagyta el Szaúd-Arábiát, hogy menedékjogot kérjen Németországban, azt állítva, hogy ateizmusa miatt üldözik.

A szaúdi ateizmus legismertebb alakja Abdullah al-Qasemi (1907–1996). Kezdetben iszlám vallástudósként tevékenykedett és a vahhabita (a szaúdi állam hivatalos vallási irányzata) tanításokat követte. 

Azonban az 1930-as években fokozatosan megváltozott a gondolkodása, és végül az iszlám egyik legismertebb kritikusává vált. Egyiptomba költözött, ahol számos könyvet írt, amelyekben kritikusan vizsgálta az iszlám dogmákat és az arab társadalmakat. Szaúd-Arábiában az ateizmus hivatalosan bűncselekménynek számít, a 2014-es terrorizmus elleni törvény az ateizmust is a terrorista tevékenységek közé sorolta. Nyilvános ateista szervezetek vagy klubok nem működhetnek. Az elmúlt évtizedben azonban az internet és a közösségi média lehetővé tette, hogy nem-vallásos szaúdiak anonim módon kapcsolatba lépjenek egymással. Léteznek arab nyelvű online fórumok és közösségek, ahol vallási kérdéseket vitatnak meg. Ezek a platformok gyakran külföldi szervereken működnek. Városokban, különösen a fiatalabb, képzettebb rétegek körében előfordulhatnak informális találkozók, ezek általában nagyon diszkréten működnek, gyakran baráti összejövetelek álcája alatt. A hatóságok aktívan figyelik az ateista tevékenységeket, a lebukás pedig súlyos következményekkel járhat. Becslések szerint lakosságnak csak 5-9 százaléka ateista,[6] ám a vallásszabadság sem a magán-, sem a közszférában nem érvényesülhet. Ez különösen a fiatalok körében okoz feszültséget. Sokan „kettős életet” élnek: kifelé betartják a szigorú vallási előírásokat, ám köreikben változatos világnézetek terjednek: egyesek a liberálisabb iszlámértelmezés felé hajlanak, mások teljesen elfordulnak a vallástól, vannak, akik a nyugati szekuláris értékrenddel szimpatizálnak, míg megint mások új spirituális utakat keresnek. A közösségi média és az internet terjedésével ezek a fiatalok könnyebben találnak kapcsolatot hasonlóan gondolkodókkal, bár nyíltan továbbra sem vállalhatják nézeteiket.

ʽAbd al-Muhsin Németországban a mentális instabilitás jeleit mutatta és már korábban is terrorizmussal fenyegetett. Mivel először visszautasították diplomájának honosítását, 2013-ban azt mondta, hogy a Boston Maratonon elkövetetthez hasonló támadást fog végrehajtani. A rendőrség kivizsgálta, ám úgy döntött, nem jelent veszélyt.

– áll az elemzésben.

Később, 2014-ben megfenyegetett egy bírót és egy helyi kormányzati tisztviselőt. Általában zavart egyénnek tartották, aki időnként öngyilkossággal vagy terrorista támadásokkal fenyegetőzött. A szaúdiak háromszor figyelmeztették a német hatóságokat, hogy veszélyes, és terrorista tevékenységekben való részvétele miatt menekült el az országból. Az AfD iránt nyilvánosan kifejezett szimpátiája mellett hevesen kritizálta a német hatóságokat, amiért nem kötelezték el magukat az iszlám elleni küzdelem mellett, és nem fogadták be a szaúdi ateistákat politikai menekültekként. Továbbá a támadás előtt és alatt is drogokat használt. Németország azonban menedékjogot, tartózkodási engedélyt és pszichiáteri praxis folytatásának lehetőségét biztosította számára (2020-ban kezdett dolgozni a bernburgi szövetségi büntetés-végrehajtási intézetben). 2023-ban egy szaúdi nő is figyelmeztette a német hatóságokat ʽAbd al-Muhsin gázolásos támadásra vonatkozó terveire.[8]

Rendszerhibák

Az elkövetőt a radikális erőszak köti össze a korábbi terroristákkal. A rendszer egyik gyengesége a szélsőségesség működőképes definíciójának és a megfelelő büntetőeljárásnak a hiánya. ʽAbd al-Muhsin támogatta más vallások, politikai ideológiák és kormányzati politikák kritikájának szélsőséges megközelítését. Mivel a szélsőségesség fogékonnyá tesz a politikai instrumentalizációra, terrorizmus szponzorálására és a külföldi titkosszolgálatok manipulációjára, kritikus fontosságú, a szélsőséges nézeteket vallók, vagy ilyen viselkedést mutató személyek kiszűrése. Az, hogy a német tisztviselők figyelmen kívül hagytak minden figyelmeztető jelet arra vonatkozóan, hogy ʽAbd al-Muhsin veszélyt jelent, azt mutatja, hogy a német politikai rendszer védelmi képessége meggyengült. Ez különösen veszélyes egy olyan országban, amely egymillió migránst fogadott be.

A rendszer másik gyengesége a büntetett előéletű menedékkérők kérelmének pozitív elbírálása. ʽAbd al-Muhsin németországi és szaúd-arábiai előéletének aggodalomra kellett volna okot adnia a menedékjog megadásával kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy alapos vizsgálat nélkül nem lenne szabad menedékjogot adni azoknak, akik szélsőséges nézeteket vallanak és büntetett előéletűek. A német hatóságok ellenőrzés nélkül készpénznek vették a kijelentéseit, ami lehetővé tette a befogadó rendszerrel való visszaélést.

A harmadik hiba annak figyelmen kívül hagyása volt, hogy Németország magas terrorfenyegetettségnek volt kitéve 2024 decemberében. Fennállt a terrorista támadások kockázata, amelyre a kormány nem vezetett be megelőző intézkedéseket. E támadás előtt Németország már két terrorista támadás célpontja volt 2024-ben: a májusi mannheimi késelés és az augusztusi solingeni késelés. 2024-ben Németország volt az egyetlen EU-tagállam, amely terrorista támadásokat szenvedett el. Ez előrevetítette, hogy jelentős terrorista támadás kockázata áll fenn a karácsonyi időszakban. A közelgő választások újabb megosztó tényezőt jelentenek a német társadalomban.

Németország migrációs politikájának gyenge pontja a menedékjogi folyamatokkal való visszaélés a migránsok részéről, a német hatóságok részéről pedig a határokon jelentkezőkre vonatkozó ellenőrzési mechanizmusok hiánya, és a kitoloncolt elutasított vagy bűnelkövető menedékkérők alacsony száma. 

Így a menedékjog megadásának folyamatát szigorítani kell, amelyben bármely radikális eszme vallása kizáró ok. A németországi gazdasági válság valószínűleg növelni fogja a szélsőséges nézeteket, amelyek esetenként erőszakos cselekedetekben nyilvánulhatnak meg. Az extrémizmussal kapcsolatos figyelmeztetések tiszteletben tartják a társadalmi szabadságjogokat, bár néha korlátozhatják néhány egyén jogait. A legutóbbi terrorista támadás ismét bizonyítja, hogy a nyitott migrációs politika fenntarthatatlan; bár a migránsok többsége békés, a veszélyes elemek kiszűrésére nincs megbízható protokoll és ez veszélyezteti a társadalmi stabilitást.

Borítókép: A magdeburgi karácsonyi vásáron történt támadás áldozataira emlékeztek 2024. december 23-án (Fotó: SEBASTIAN WILLNOW / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP).