Von der Leyen cserben hagyta Európát

Donald Trump Skóciában találkozott európai és brit vezetőkkel. Az Ursula von der Leyennel folytatott tárgyaláson megszületett az amerikai–európai kereskedelmi megállapodás. A szakértők szerint az egyezség kedvezőtlen az Európa Unió számára. Az EU hatalmas beruházásokat ígért Amerikának, cserébe viszont nem kapott semmit. Az amerikai–európai kereskedelmi megállapodás kapcsán kérdeztük Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatóját.

Az amerikai–európai kereskedelmi megállapodás győztese: Amerika Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI Forrás: AFP

Amerika jól járt, de ugyanez nem mondható el az EU-ról

A szakmai igazgató közölte, hogy az EU részéről nehéz megtalálni az erős oldalakat ebben a megállapodásban. Az egyetlen pozitívum talán annyi, hogy nem a korábban belengetett 30 vagy 20 százalékos vám érvényesült – bár a korábbi példák alapján elmondható ez inkább a nyomásgyakorlás része volt. A szakértő kiemelte, hogy Európa gazdasági és politikai súlyából kiindulva nem előnyös a megállapodás. Japánnak is egy hasonló szint jutott – 15 százalékos vámban állapodtak meg –, de abból kell kiindulni, hogy az Európai Unió az Egyesült Államok legfontosabb kereskedelmi és gazdasági partnere. 

Volt egy erős kommunikáció az Európai Unió részéről Donald Trumppal szemben, hogy mit fogunk tenni, hogyha nem egyezünk meg, milyen eszközök vannak a kezünkben és ehhez képest gyakorlatilag mindenben alárendelődtünk az amerikai érdekeknek

– hangsúlyozta Bendarzsevszkij. Azzal folytatta, hogy egy olyan megállapodás született, ami egyáltalán nem tükrözi Európa súlyát és Európa érdekérvényesítő képességeit. 

Talán ez a legnagyobb tragédia benne, hogy ahhoz képest, hogy mit képvisel Európa, az Európai Unió, és milyen eszközeink lehetnének esetleg az Egyesült Államokkal szembeni tárgyalások során, ezek mintha nem jöttek volna elő, és nem tudtunk egy olyan kedvező megállapodást hozni, ami ezeket a képességeket tükrözi.

Kifejtette, hogy Nagy-Britannia egy tízszázalékos vámról szóló megállapodást kötött – igaz, kvóták mellett –, vagyis bizonyos mennyiségig él az a tízszázalékos vám, de a megállapodások alapján úgy tűnik, hogy Nagy-Britannia jobb szövetségesi státuszban van az Egyesült Államokkal. 

Erre enged következtetni, hogy viszonylag hamar megállapodott a két ország, és az Európai Unióhoz mérten kedvezőbb megállapodás született.

Európának úgy tűnik, hogy egy másodrangú megállapodás jutott, ami szomorú.

– emelte ki a szekértő. Ezután elmondta, hogy Trump megválasztása előtt, éveken keresztül nem volt túl pozitív kommunikáció az Európai Unió részéről Donald Trump irányába, és ennek fényében nehéz egy kedvező megállapodást kötni, „mondjuk úgy, hogy ez nem segítette a tárgyalásokat”. Elmondta, hogy a tárgyalásokat megelőzően voltak kölcsönös fenyegetőzések mindkét oldalról, de az Európai Unió hamarabb adta be a derekát és ezzel indokolható a számunkra kedvezőtlen megállapodás.

Két fontos dolgot emelt ki a szakértő

A szakmai igazgató hangsúlyozta, hogy a megállapodásnak van két olyan része, amit nehezen lehet értelmezni. Elsőként elmondta, hogy az Európai Unió egy 600 milliárd dolláros befektetést ígért az Egyesült Államokban, és mivel az Európai Unió a tagállamok szövetsége, így nehezen lehet értelmezni, hogy ezt kik fogják végrehajtani. Sok kérdés merül fel az Európai Bizottság ígérete körül: valamely országokra lesz kiosztva az amerikai beruházás, vagy vállalkozókra? Kik fogják ezt végrehajtani? Egy biztos, Trump amerikai szemmel nézve jó üzletet kötött: 

érkezik hozzájuk az európai tőke és megvalósul a munkahelyteremtés. 

A második kiemelendő téma pedig az energia kérdése; Európa megígérte, hogy 750 milliárd dollárért vesz amerikai energiahordozókat mindössze három év leforgása alatt. Ez éves bontásban azt jelentené, hogy 250 milliárd dollárt költenénk amerikai energiahordozókra. A szakértő elmondta, hogy nem teljesen világos, ezt hogyan akarjuk megvalósítani. Most évente 80-90 milliárd dollár értékben importálunk energiahordozókat az Egyesült Államokból és ha 250-et kellene, akkor megháromszorozódna az eddigi amerikai import, és ez nem tűnik reálisnak. Azzal magyarázta, hogy az Európai Unió teljes energiaimportja 370-380 milliárd dollár volt a tavalyi évben és

ha csak az Egyesült Államoktól vállalnánk 250 milliárd dollárért vásárlást, akkor az azt jelenti, hogy le kell mondani más partnerekről, akik meghatározó szerepet töltenek be az európai energiamixben, például Norvégiáról

– hangsúlyozta. Majd hozzátette, hogy az Egyesült Államok sem tud annyit exportálni az energiahordozókból, mint amennyit Európának meg kellene vennie éves szinten. Amerika csak akkor tudna ennek a vállalásnak eleget tenni, hogyha más partnerekről lemondana, és nem szállítana más országokba, csak az Európai Unióba. 

Mi a legnagyobb probléma a Trump–Von der Leyen-megállapodással?

A szakértő szerint az amerikai–európai kereskedelmi megállapodás legnagyobb hátránya Európa részéről, hogy nincs reciprok hatás: az európai országok 600 milliárd dollár értékben fektetnek majd be az Egyesült Államokban és „nem kapunk cserébe semmit”. Az Egyesült Államok nem hoz befektetéseket Európába: 

Nincs kölcsönösen előnyös része a kereskedelmi megállapodásnak. Inkább arról szól, hogy mit kap az Egyesült Államok. Donald Trump jól képviselte az amerikai érdekeket.

A The Guardian azt is kiemelte a kereskedelmi megállapodás kapcsán, hogy a gyógyszeripar minden kereskedelmi megállapodásból kimaradt, ami azt jelenti, hogy még senki sem tudja, milyen vámokat fog az USA a gyógyszerimportra kivetni. Brüsszel reméli, hogy az EU-ból az USA-ba exportált gyógyszerekre is 15 százalékos vámtétel fog vonatkozni.

Borítókép: Az amerikai–európai kereskedelmi megállapodás győztese: Amerika (Fotó: AFP)