Von der Leyen megdöbbentő követeléssel állt elő – nyilvánosságra került a levele

Az ukrán korrupciós botrányból semmit sem okulva megdöbbentő és veszélyes követeléssel állt elő az Európa Bizottság elnöke a tagállamok felé. Ursula von der Leyen az újabb közös eladósodást erőltetné Ukrajna érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Fotó: AFP

„Ezen irányadó elvek alapján három fő lehetőséget határoztunk meg, nevezetesen a tagállamok által támogatások formájában finanszírozott támogatást, az unió által a pénzügyi piacokon felvett hitelből finanszírozott korlátozott visszkereseti jogú hitelt, vagy a befagyasztott eszközök pénzeszközegyenlegéhez kötött korlátozott visszkereseti jogú hitelt. Ezeket részletesebben a levél melléklete ismerteti” – tér rá a lényegre az Európai Bizottság feje.

Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy Brüsszel újabb közös adósságba hajszolná bele a tagállamokat azért, hogy eurómilliárdokkal támogassa a korrupt kijevi rezsimet.

„A különböző lehetőségek eltérő hatással vannak a tagállamokra, ezért a megfelelő megoldás megtalálásához elengedhetetlen a kollektív elkötelezettség és az erős szolidaritás. Most az a legfontosabb, hogy gyorsan egyértelmű megállapodásra jussunk arról, hogyan biztosítható, hogy az Ukrajnának szükséges finanszírozásról a decemberi következő Európai Tanács-ülésen megállapodás szülessen. Ezzel továbbra is nyomást tudunk gyakorolni Oroszországra, megfosztva a győzelem reményétől, megteremtve az alapot a harcok felfüggesztéséhez és a régóta várt béketárgyalásokhoz” – összegzett Von der Leyen.

A konkrét megoldási javaslatokat a levél melléklete részletezi. Ebben Von der Leyen azzal érvel, hogy Ukrajna megerősítése ugyanolyan fontos Európa, mint a háborúban álló ország számára. 

Európa kiáll Ukrajna mellett. Oroszország agressziójának folytatódásával és a háború költségeinek növekedésével Ukrajna pénzügyi ellenálló képessége gyengül. 2026-ban és azután is tartó, fokozatos támogatás nélkül Ukrajna komoly kockázatnak van kitéve, hogy gazdasági patthelyzetbe kerül, ami aláássa önvédelmi képességét és az alapvető állami funkciók fenntartását

– írta az Európai Bizottság elnöke.

Nyilvánvaló, hogy nincs könnyű megoldás

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez tükrözi a kihívás nagyságát és „Európa történelmi felelősségét” is.

Európa nem engedheti meg magának a tehetetlenséget, sem a habozás, sem a tökéletes vagy egyszerű megoldások keresése miatt, amelyek nem léteznek – emelte ki. 

„A 2026-ra szükséges 103,2 milliárd eurós katonai szükségletek felét Ukrajna tudja finanszírozni, így 51,6 milliárd eurós hiány marad. Ezt a hiányt a partnereknek kell fedezniük, a szükséges makrofinanszírozási támogatáson felül. Az IMF előrejelzései szerint, amelyek a háború 2026 végére történő befejezését feltételezik, és figyelembe véve az ukrán hatóságok katonai támogatásra vonatkozó előrejelzéseit, a 2026–2027-es időszakra vonatkozó becsült fennmaradó szükségletek összesen 135,7 milliárd eurót tesznek ki” – fedte fel a megdöbbentő számokat Von der Leyen. 

A fenti adatok a már megígért támogatásokon felül értendők.

Az IMF előrejelzése szerint Ukrajna középtávon továbbra is jelentős külső finanszírozási igényekkel fog szembesülni, még abban az esetben is, ha a háború 2026-ban véget ér

– hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke.

A mellékletben található egy táblázat is, amely összefoglalja az Ukrajna támogatása szempontjából releváns számokat. Eszerint a következő két évben összesen 135,7 milliárd eurós teljes hiánnyal számol, amelyből 83,4 milliárd euró lenne a katonai kiadás. Ez az összeg azonban csak abban az esetben tartható, ha 2026-ban véget ér az orosz–ukrán háború. 

A gyorsaság elengedhetetlen – sürget Von der Leyen, aki szerint „Ukrajnának most kell harcolnia”.

Az Európai Bizottság elnöke ezután részletezte a megoldási javaslatokat, amelyek közül az első a tagállamok hozzájárulásaiból Brüsszel által nyújtott vissza nem térítendő támogatás.

„A szükséges pénzügyi támogatás nyújtásának legközvetlenebb módja az lenne, ha a tagállamok önkéntes kétoldalú hozzájárulásokat (azaz támogatásokat) nyújtanának az uniónak, a tagállamok által nemzeti eljárásaiknak megfelelően jóváhagyandó hozzájárulási megállapodások alapján. Az unió ezután megfelelő feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást nyújtana Ukrajnának. Ez az opció nem jár új közös kötelezettségekkel, és nem igényel további garanciákat vagy kártalanításokat, de közvetlenül hatással van a tagállamok költségvetésére” – írta Von der Leyen, hívta fel rá a figyelmet az Index.

Egy alternatív megközelítés, amely nem támaszkodik a tagállamok támogatásaira és nem növeli Ukrajna adósságfenntarthatósági problémáit, az lehetne, ha az unió korlátozott visszkereseti joggal rendelkező hitelt nyújtana, amelyet az unió a pénzügyi piacokon felvett hitelből finanszírozna. Bár a kölcsönt Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszországtól kártérítést kap az okozott károkért, a kártérítési kölcsönnel szemben az lenne a fő különbség, hogy nem a befagyasztott orosz eszközöket birtokló pénzügyi intézmények készpénzállományából származna

– vázolta fel a második opciót, hozzátéve, hogy ehhez „a tagállamoknak jogilag kötelező erejű, feltétel nélküli, visszavonhatatlan és igényelhető garanciákat kellene nyújtaniuk”. Ennek egy másik megvalósítási lehetősége lenne egy úgynevezett különleges célú vállalkozást (SPV).

A harmadik lehetőségként a befagyasztott orosz vagyon terhére nyújtott hitelt nevezte meg, amit Ukrajna csak akkor fizetne vissza, ha kártérítést kapna az okozott károkért Oroszországtól. Mint arról beszámoltunk, az orosz eszközök felhasználásához Belgium, ahol a legtöbb ilyen eszköz található, jogi aggályok miatt nem járult hozzá.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)