NATO-bombák miatt rettegnek a Balkánon

Az 1999-es bombázás hatása a mai napig érezteti hatását a volt Jugoszlávia területén. Koszovóban még mindig sok a robbanószerkezet. Szerbia egyes területein pedig megnőtt a daganatos betegek száma a NATO légicsapásait követően.

Közeleg a Jugoszlávia elleni NATO-bombázás évfordulója (Fotó: AFP)

A Szerbiában 2002-ben alapított Aknamentesítési Központ adatai szerint az 1999-es bombázás során a NATO több száz helyszínt bombázott kazettás bombákkal, 16 községben használták ezeket a robbanószerkezeteket: Nisben, Kraljevóban, Bruszban és még egyéb településeken.

Bojan Glamocslija, a központ igazgatója elmondta, hogy Szerbiát nagyrészt megtisztították a kazettás bombáktól, és az aknamentesítő projektek végrehajtása még hátra van Bujanovacon és az Uzsice melletti Ponikve repülőtéren, ahol kazettás bombák vannak. Megdöbbentő adat azonban az is, hogy még mindig vannak nagy légibombák 150 helyen.

Eddig 66 millió négyzetméternyi területet tisztítottak meg, és csaknem ötvenezer darab háborús robbanóanyag – aknák, kazettás bombák, nagy légibombák – semmisült meg. Eddig több mint háromszáz sikeresen megvalósított projektünk volt

 – közölte Glamocslija.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es határozatának megfelelően Koszovó területe az UNMIK fennhatósága alá tartozik, ezért ennek a központnak nem áll rendelkezésére adat az azon a területen maradt robbanószerkezetekről.

Mint rámutatott, mindig új helyszínről jelenhetnek meg információk, és soha nem mondható el, hogy a munka teljesen befejeződött volna, mert előfordul, hogy még a balkáni háborúkból is találnak robbanószerkezeteket a földben. Kiemelte: több mint 150 helyen vannak nagy légibombák 1999-ből. 

Közel húsz évvel ezelőtt volt egy robbanás Paratyinban, és még mindig nem sikerült megoldanunk ezt a problémát

 – mondta a szakértő.

Az elmúlt években több erdőtűz is pusztított Szerbiában, s ekkor derült ki, hogy valahol aknák vannak, mert voltak olyan helyek, ahol akár ötven detonáció is történt.

Nem csak mi küzdünk ezekkel a problémákkal, sok országban ugyanez a helyzet, ahol háborúk voltak

– húzta alá Glamocslija.

 

Civil áldozatokat követeltek a NATO bombái

Mint arról korábban a V4NA nemzetközi hírügynökség is beszámolt, rengeteg civil áldozata is volt az 1999-es légicsapásoknak. A 78 napon át tartó akciót annak ellenére hajtotta végre a szövetség, hogy azt nem hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

A támadásban sok ártatlan ember is meghalt, újságírók, civilek.

A háborút követő években is éreztetik még hatásukat az akkori támadások. A V4NA arról is írt, hogy több ezer olyan szerb állampolgár van, aki a NATO bombái miatt lett rákos. A daganatos betegek közül többen be is perelték a katonai szövetséget. Pontosan egy hét múlva, azaz március 24-én lesz 26 éve, hogy a NATO bombázni kezdte Jugoszláviát.

Borítókép: Közeleg a Jugoszlávia elleni NATO-bombázás évfordulója (Fotó: AFP)