A NATO is elismerte
Több mint háromezer szerbiai lakos perelné a NATO-t. Ők azt állítják, hogy a NATO bombázása miatt lettek rákosak. Az első tárgyalásokat ez ügyben ősszel tartják Belgrádban. A sértetteket Srdjan Alekszics ügyvéd képviseli. Alekszics, mint fogalmazott, személyes okokból indította el a NATO-paktum elleni jogi csatát. A Kosovo Online hírügynökség tudósítása szerint az ügyvéd édesanyja a támadások alatt használt szegényített urán miatt halt meg, ahogyan sok rokona is a Vranje melletti Bustranje faluból – olvasható a V4NA hírügynökség cikkében.
A NATO egyébként maga is elismerte, hogy a szerbiai Pljackovicát és négy másik falut is bombázott az észak-macedóniai határ közelében.
„Naponta hullottak oda szegényített urán tartalmú bombák. A lakosok viszont csak később jöttek rá, hogy a föld emiatt szennyezett lett. A jugoszláv hadsereg csak 2005-ben végezte el annak fertőtlenítését” – mondja az ügyvéd.
Srdjan Alekszics hozzátette, Angelo Fiore Tartaglia római ügyvéd munkáját követi, aki eddig több alkalommal képviselte olasz békefenntartók és katonák ügyét, akiknél daganatos megbetegedés alakult ki miután Boszniában és Koszovóban szolgáltak. Ők a Kosovo Online cikke szerint nyolcezren vannak, közülük négyszázan el is hunytak a rák következtében. Tartaglia eddig 330 ügyben nyert jogerősen. Ezekben az esetekben sikerült bizonyítani a szegényített urán és a betegség kialakulása közti összefüggést.
A NATO többször alkalmazott szegényített uránt
Radomir Kovacsevics toxikológus a témával kapcsolatos nyilatkozatában arra emlékeztetett, hogy a NATO már 1991-ben szegényített urán tartalmú lőszert használt Irakban, majd a bosznia-hercegovinai háborúban is. 1999-ben pedig a Jugoszlávia elleni agresszióban is bevetették a szegényített uránt. Mint mondja, több mint háromszáz szakmai jegyzet és több nyelvre lefordított monográfia jelent meg erről.
A szerbek túlnyomó többsége elutasítja a NATO-csatlakozást
A NATO célja az volt a bombázásokkal, hogy a jugoszláv kormányzati csapatok kivonuljanak Koszovóból, ezzel pedig elkerüljék a humanitárius katasztrófát a térségben, ahol állításuk szerint a szerbek etnikai tisztogatást hajtottak végre az albán lakosság ellen. Mint arról a V4NA korábban is írt, a 78 napig tartó támadást annak ellenére vitték véghez, hogy azt nem hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A légicsapások azután fejeződtek be, hogy Belgrád kivonta a csapatait Koszovó területéről. A szerb erők azóta sem tértek oda vissza, noha Szerbia nem ismeri el Pristina függetlenségét. Jugoszlávia NATO-bombázása óta 23 év telt el, mégsincs pontos adat arról, hogy mennyi halottjuk lehetett a légicsapásoknak Jugoszláviában.
A lakosság nem felejt
A szerbek nem felejtik az 1999-es eseményeket, s nem akarnak a NATO tagjai lenni, még akkor sem, ha nyugati részről egyre nagyobb a nyomásgyakorlás. A belgrádi amerikai nagykövet is tett erre vonatkozó kijelentéseket a közelmúltban. Alekszandar Vucsics szerb elnök ugyanakkor többször hangsúlyozta, Szerbia katonailag független ország, és az is marad. A 021.rs cikke szerint a legfrissebb felmérések szerint a lakosok többsége ellenzi, hogy az ország szankciókat vezessen be Oroszország ellen, a tagja legyen a NATO-nak, vagy az EU-nak, ha annak egyik előfeltétele Koszovó függetlenségének elismerése. Az Új Szerb Politikai Gondolat folyóirat kutatása alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek 84 százaléka ellenzi, hogy büntetőintézkedéseket vezessen be Belgrád Moszkva ellen, sőt 60 százalék még akkor is ellenzi a szankciókat, ha annak elmulasztása miatt Szerbiát büntetné az Európai Unió. Tíz ember közül pedig majdnem kilenc ellenzi, hogy a balkáni állam a NATO tagja legyen. A felmérés azt mutatja, hogy a válaszadók 88 százaléka utasítja el a csatlakozást – olvasható a V4NA hírügynökség cikkében.
Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.
Borítókép forrása: Facebook
