Lehetőség van tehát az idén januárban aláírt szándéknyilatkozatnak megfelelően véglegesíteni az adásvételi szerződést. Az orosz Gazprom-csoport 56 százalékot meghaladó részvénycsomagjának megszerzése irányítási jogot jelent majd a Szerbia egyetlen olajfinomítóját üzemeltető társaságban. A működéssel sincs gond, hiszen – szintén az amerikaiak legutóbbi engedélyével – a horvátok folytathatják a tengeren beérkező nyersolaj továbbítását a NIS-nek, illetve maga a finomító is megkapta a zöld jelzést a további munkára.
A szakértők szerint egyébként a globális energiapiaci válság nem befolyásolja a cég árát, ráadásul az üzleti tranzakció előkészítése már jórészt megtörtént, így a végső megállapodás a Mollal akár egy hónapon belül megszülethet. A lépés ugyanakkor az eladó oldaláról kényszer az Oroszország elleni szankciók miatt.
Belgrád és Budapest energetikai együttműködése már az iráni háború előtt felgyorsult.
Szijjártó Péter külügyminiszter február végén jelentette be, hogy a két ország között új villamos hálózat épül, valamint egy kőolaj- és egy termékvezeték is (utóbbin a benzin, illetve a dízel előállításához szükséges félkész áru érkezik majd). A fő cél az ellátásbiztonság. A szaktárcavezető kitért rá, ezek a lépések és a Mol-vásárlás segítik, hogy Szlovákia, Magyarország és Szerbia piacai összehangoltan működjenek. Ráadásul így jobban ellenálnak az ukrán, sőt a brüsszeli típusú politikai zsarolásnak, vagyis például annak, hogy Kijev nem indította újra a Barátság vezetéket.
Kiderült, a NIS vállalta, hogy 25 ezer tonna üzemanyagot szállít hazánkba, Szijjártó Péter szerint ezzel hozzájárulva az ukránok azon célkitűzésének megfékezéséhez, hogy válságot okozzanak Magyarországon és hogy beavatkozzanak az áprilisi parlamenti választásokba.
