Petri Bernadett: Brüsszel bosszúterve Magyarország ellen irányul

A brüsszeli hibás politikának egyre súlyosabb következményei vannak, ezeket a hatásokat az európai emberek napi szinten tapasztalják, érzik a pénztárcájukon, elszenvedik a közbiztonság romlását, életminőségük leépülését – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban Petri Bernadett. A közvetlen uniós forrásokért felelős miniszteri biztos kijelentette: amíg Magyarországon nemzeti kormány van, nem támogatjuk azt, hogy az Európai Unió költségvetését Ukrajna finanszírozására használják fel.

Petri Bernadett Fotó: Vida Balázs

„A brüsszeli hibás politikának egyre súlyosabb következményei vannak, ezeket a hatásokat az európai emberek napi szinten tapasztalják, érzik a saját pénztárcájukon, elszenvedik a közbiztonság romlását, életminőségük leépülését. Magyarország nemzeti kormánya készen áll arra, hogy ezekre a következményekre újabb négy esztendőn keresztül figyelmeztesse a jelenlegi uniós elitet, blokkolja azokat az irányokat, amelyek sértik a magyar érdekeket, és alternatívát kínáljon” – mondta Petri Bernadett.

Ez veszélyes a brüsszeli hatalomra nézve. Lendületet adunk a patrióta összefogásnak, amely nemzetközi szinten is hatékony és egyre erősebb ellenzéke a mai brüsszeli vezetésnek. Az uniós elit szeretne tehát leszámolni ellenzékének legerősebb tagjával, egy politikai erővel, amely 16 éve kormányon van, és ráadásul – ez brüsszeli szemmel lehetetlennek tűnik – 16 éve pontosan ugyanazt mondja

– hangsúlyozta a politikus, hozzátéve:

„A minősített többségi döntéshozatal kiterjesztése, a „hajlandók koalíciójának” erősítése, a források feltételekhez kötése vagy akár a szavazati jog korlátozásának felvetése mind ezt a kettős célt szolgálják: revansot venni Magyarországon és bebiztosítani a hatalmukat. A Tisza Párt a jelenlegi brüsszeli vezetés hatalmon maradásának alapfeltétele. Éppen ezért számukra semmi sem drága, hogy ezt elérjék.

Arról, hogy Brüsszel miért akarja megszüntetni a magyar rezsicsökkentést, Petri Bernadett azt mondta:

A rezsicsökkentés szembemegy a piaci felsőbbrendűség brüsszeli elvével. Pedig az európai integráció eredeti ígérete nem a piac önmagáért való kiteljesítése volt, hanem egy olyan politikai és gazdasági közösség létrehozása, amely képes biztosítani a békét, a jólétet és a társadalmi stabilitást. Az elmúlt nagyjából 15 évben azonban az Európai Bizottság jogértelmezési és szakpolitikai gyakorlata egyre következetesebben a piaci logika elsőbbségét érvényesítette, mindez pedig ráadásul jól illeszkedik az EU föderalista céljaihoz is. Döntsön a piac, szabályozzon a piac, ismerős ez még valahonnan, ha jobban megnézzük, méghozzá a Tisza Párt »szakértőinek« kijelentéseiből.

A politikus kiemelte: 

„A Tisza energiaátállási terve az uniós elvárások pontos másolata. Ezzel több baj is van. Először is: nincs olyan, hogy piac. Piaci szereplők vannak, a Shell vagy a BP, amelyek beszerzési és értékesítési döntései közvetlenül hatnak az árakra, olyan európai szolgáltatók, mint az E.On vagy az RWE, amelyek meghatározzák, milyen áron jut el az energia a fogyasztókhoz. Emellett ott vannak a kereskedők és a tőzsdei szereplők, akik például a ICE vagy az EEX platformjain kötnek ügyleteket, profitszerzési céllal. Ők lennének tehát a piac. A másik baj az, hogy ezek a szereplők nyilván ellenérdekeltek abban, hogy az emberek, a vállalkozások racionális áron jussanak hozzá az energiahordozókhoz, vagyis hogy ne szálljon el az üzemanyagár vagy a rezsiszámla. Őket egy dolog érdekli: a profit.”

Ukrajna támogatása mindennél fontosabb Brüsszelnek 

„Amíg Magyarországon nemzeti kormány van, nem támogatjuk azt, hogy az Európai Unió költségvetését Ukrajna finanszírozására használják fel. Ez nem a magyar emberek érdeke, és hosszú távon Európa stabilitását is veszélyezteti. A brüsszeli tervek valójában egy új költségvetési logikát vezetnének be: a tagállamok fejlesztése helyett egy harmadik ország tartós, érdemi kontroll nélküli finanszírozását. Felfoghatatlan számok röpködnek ezzel kapcsolatban, ezek a csomagok évekre előre lekötik az uniós forrásokat. Ez azt jelenti, hogy miközben Európa versenyképességi válsággal, ipari lemaradással és növekvő energiaköltségekkel küzd, Brüsszel nem ezekre keres megoldást, hanem egy kívül álló ország finanszírozását teszi első helyre, miközben semmilyen lépést nem tesz azért, hogy befejeződjön az a háború, ami erre a pénzügyi támogatásra okot, vagy inkább ürügyet jelent” – mondta a politikus, hozzátéve:

Ehhez jön a közös hitelfelvétel kérdése. Újabb közös adósság – most Ukrajna támogatására, pedig még az előző adósságot sem fizette vissza az EU. A számlát végső soron az európai emberekkel – így a magyar családokkal – fizettetnék ki. Ez egyértelműen az adósságunió irányába tett lépés, amit Magyarország következetesen elutasít. A harmadik pont a források átcsoportosítása. Ha Ukrajnára többet költenek, akkor valahonnan el kell venni. És honnan vehetik el? A kohéziós forrásokból, a mezőgazdaságból, a régiók fejlesztéséből – vagyis azokból a tételekből, amelyekben a magyar emberek és vállalkozások közvetlenül is érintettek lennének.

Petri Bernadett arról is beszélt, hogy Magyarország a következő hétéves uniós költségvetésének elfogadása kapcsán nem megkerülhető. 

„Itt egyhangúság kell, hazánk és bármely más tagállam élhet a vétójogával, ha nem fogadja el az irányt. Ráadásul az új költségvetés elfogadásáig, vagyis 2027 végéig több európai országban is esélyessé válhat a patrióta előretörés, a leginkább Franciaországtól tart ezen a téren Brüsszel. A Magyarországnak járó, politikai okokból felfüggesztett uniós források kapcsán ez az időszak kiváló mozgásteret kínál. Ha 2028-tól nem lesz költségvetés, abba a jelenlegi brüsszeli vezetés könnyen bele is bukhat” – emelte ki a politikus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani választás tétje e téren is sokkal több, mint egy egyszerű politikai verseny. 

Valójában arról döntünk, hogy a következő évtizedben Magyarország alakítója lesz-e az európai folyamatoknak – vagy elszenvedője. Azért kell erős, szuverenista, patrióta kiállás, mert nem csak az az egy kérdés van, hogy el lehet-e hozni a kohéziós pénzeket vagy sem, hanem ma már az is kérdés, hogy lesznek-e ilyen források a jövőben, illetve azokra a célokra lehet-e majd ezeket a pénzeket fordítani, amire tényleg szükség van Magyarországon.

Petri Bernadett kiemelte: az EU egyre nagyobb mértékben erőlteti az átállást a közvetlen kezelésű brüsszeli forrásokra, ahol az EU direktben, a tagállamok kihagyásával döntheti el, hogy mire ad pénzt és mire nem. 

Ezeknek az aránya akár a jövő költségvetésének a közel kétharmadát is elérheti. Ez sok kockázattal jár, mivel ezt a terepet még mindig a régi nyugat-európai tagállamok uralják. A klasszikus területi kohéziós források – ezeknek van egy része most felfüggesztve –  az uniós tervek szerint beolvadnának más eszközökbe, és »reformok« végrehajtásához kötné a kifizetésüket az EU. Olyan központi elvárások teljesítéséhez, amelyeknek nem sok köze van a nemzeti érdekhez. Ezt semmi esetre sem szabad hagyni. A Tisza Párt egy szalmaszálat nem tenne keresztbe azért, hogy ezen változtasson, pártcsaládjuk, az Európai Néppárt egyetért ezzel az iránnyal, ők tehát egy lépést sem tennének azért, hogy megmaradjanak ezek a források.

Borítókép: Petri Bernadett (Fotó: Vida Balázs)