Egy mesterségesintelligencia-cég keresztény vezetőkhöz fordult tanácsért

Egy szilícium-völgyi vállalat vallási vezetőket hívott segítségül, hogy iránymutatást kapjon mesterséges intelligenciája működtetéséhez. A cél az volt, hogy a chatbot képes legyen kezelni a felhasználók egyre bonyolultabb etikai és érzelmi dilemmáit. A mesterséges intelligencia terjedésével a technológiai cégeknek is szembe kell nézniük azzal, hogy erkölcsi iránytű nélkül ezek a rendszerek könnyen veszélyessé válhatnak.

2026. 04. 14. 4:55
Egy szilícium-völgyi vállalat vallási vezetőket hívott segítségül, hogy iránymutatást kapjon mesterséges intelligenciája működtetéséhez Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Anthropic cég március végén mintegy tizenöt keresztény vezetőt hívott össze San Franciscó-i központjába egy kétnapos, zárt körű csúcstalálkozóra. A résztvevők katolikus és protestáns háttérből jöttek, és voltak köztük egyetemi szakemberek, valamint üzleti szereplők is. Arról is szó esett, hogy egy mesterséges intelligencia „Isten gyermekének” tekinthető-e – számolt be róla a Brussels Signal.

Arról is szó esett, hogy egy mesterséges intelligencia „Isten gyermekének” tekinthető-e
Arról is szó esett, hogy egy mesterséges intelligencia „Isten gyermekének” tekinthető-e Fotó: AFP

A Claude nevű chatbotot fejlesztő vállalat munkatársai azt szerették volna megtudni, miként lehetne alakítani a modell erkölcsi és spirituális működését. 

Erre azért volt szükség, mert a felhasználók egyre összetettebb és nehezen kezelhető etikai kérdésekkel fordulnak a rendszerekhez.

A The Washington Postnak nyilatkozó résztvevők szerint a kezdeményezés nem puszta kirakat volt. Mint mondták, az Anthropic valódi érdeklődést mutatott a téma iránt. A megbeszélések során több érzékeny kérdést is érintettek. Szó esett arról, hogyan reagáljon a chatbot a gyászoló emberek kérdéseire, miként kommunikáljon azokkal, akiket az önkárosítás veszélye fenyeget, illetve hogyan kezelje az egzisztenciális dilemmákat. 

Ilyen kérdés például az is, hogy egy mesterséges intelligencia miként viszonyulhat saját „leállásához” vagy halandóságához.

A résztvevők még azt is mérlegelték, hogy egy ilyen rendszer nevezhető-e „Isten gyermekének”. Az eseményen volt egy zárt körű vacsora is a cég kutatóival. Az Anthropic régóta egy olyan megközelítést követ, amely szerint a mesterséges intelligenciának hasznosnak kell lennie, és nem szabad ártania.

Brendan McGuire atya, aki korábban részt vett a Claude működési alapelveinek kidolgozásában, úgy fogalmazott: a vállalat „valami olyasmit teremtett, amiről még nem tudják pontosan, hogy mivé fog válni”. 

Hozzátette: „Etikus gondolkodást kell beépítenünk a gépbe, hogy dinamikusan tudjon alkalmazkodni.” Meghan Sullivan filozófiaprofesszor szintén elismerően nyilatkozott. Mint mondta: „Egy évvel ezelőtt még nem mondtam volna, hogy az Anthropic egy olyan vállalat, amely törődik a vallási etikával.” 

Brian Patrick Green technológiai etikai szakértő a legfontosabb kérdést így foglalta össze: „Mit jelent erkölcsi nevelést adni valakinek? Hogyan biztosíthatjuk, hogy Claude megfelelően viselkedjen?”

A vállalat nem adott ki hivatalos közleményt a találkozóról.

Az Anthropicot korábbi OpenAI-vezetők alapították, köztük Dario Amodei. A céget mintegy 380 milliárd dollárra becsülik, és vezető szerepre törekszik a mesterséges intelligencia biztonságának területén. Korábban etikai okokra hivatkozva visszautasította bizonyos katonai alkalmazások támogatását, és nem volt hajlandó eltávolítani azokat a korlátozásokat, amelyek megakadályozzák, hogy technológiáját tömeges megfigyeléshez használják. 

A vallási vezetőkkel folytatott konzultáció szokatlan lépésnek számít a Szilícium-völgyben, ahol az etikai kérdéseket általában világi, technológiai keretek között tárgyalják. 

Az elmúlt években ráadásul a liberális értékek dominálták a diskurzust. A mesterséges intelligencia terjedésével egyre nagyobb figyelem irányul ezekre a kérdésekre. Több nagyvállalatot – köztük a Google-t és az OpenAI-t – is kritizálták amiatt, hogy rendszereik bizonyos esetekben hozzájárulhattak önkárosító viselkedéshez, ami jogi eljárásokat vont maga után.

A mesterséges intelligencia közösségi oldalt hozott létre és vallást alapított

Lapunk februárban arról is beszámolt, hogy a Moltbook közösségi oldal megjelenése alapjaiban rengethet meg sok mindent, amit eddig a közösségi médiáról gondoltunk. 

A gépek minden bizonnyal teljesen maguktól „Crustafarianism” néven vallást és egyházat alapítottak, saját tanításokkal és gépi prófétákkal. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.