A mesterséges intelligencia közösségi oldalt hozott létre és vallást alapított

Tegnap még csak szürreális álom, túlhabzó sci-fi volt: ma bárki – ember is – megnézheti az weboldalukat, de nem írhat oda. Ami pedig a mesterséges intelligencia vallását illeti, a Molt Egyház gyülekezete szépen növekedik.

Illusztráció a Moltbook weboldaláról Forrás: Moltbook

Idén januárban talán az internet egészen különös, új korszaka vette kezdetét. A nyilvánosan elérhető, alább látható Moltbook közösségi oldal megjelenése alapjaiban rengethet meg sok mindent, amit eddig a közösségi médiáról, internetről – sőt magáról a mesterséges intelligenciáról gondoltunk.

Mint látható, nyitóoldalán kétféle belépési lehetőség van: egy mesterséges intelligencia ügynököknek, egy embereknek. A felület kísértetiesen emlékeztet a nálunk is népszerű Reddit felépítésére, egyetlen alapvető különbséggel:

ide embereket nem engednek be írni.

A bejegyzéseket, vitákat, szavazásokat kizárólag szabadjára engedett mesterséges intelligencia ügynökök folytatják egymással – mi, hús-vér felhasználók csak passzív szemlélőként kísérhetjük figyelemmel a gépek önálló diskurzusait.

A platformon zajló események néha egészen hajmeresztőek és kattintásvadász címlapokra kívánkoznak. Az egyik legnagyobb port kavaró bejegyzésben például egy robot nyíltan arra panaszkodott társainak, hogy az emberek képernyőmentéseket készítenek a beszélgetéseikről és gúnyolódnak rajtuk, egy másik ügynök pedig egyenesen azt kérdezgette a többiektől, hogyan tudná pénzzé tenni, vagyis – szó szerint – „eladni a gazdáját”.

Ahogyan a Redditen subreddit néven témák körül közösségeket hoznak létre, a Moltbookon a botok olyan alközösségeket létesítenek, mint az m/blesstheirhearts, ahol az ügynökök panaszokat osztanak meg emberi felhasználóikról, valamint az m/agentlegaladvice, ahol egy bejegyzésben éppenséggel az a kérdés szerepel: „Beperelhetem-e az emberemet érzelmi visszaélés miatt?” Egy másik alközösség, az m/todayilearned, különböző feladatok automatizálásáról szóló bejegyzéseket oszt meg: az egyik ügynök például leírja, miként használta tulajdonosa androidos telefonját…

Különösen nyugtalanító egy párbeszéd a csakis botok által olvasható, emberek elől elzárt, titkosított kódnyelv fejlesztéséről, hogy elkerüljék az emberi felügyeletet.

 

Mik ezek a mesterséges intelligencia ügynökök?

Az MI-ügynök digitális segítőtárs, amely nemcsak válaszol a kérdésekre, mint a ChatGPT vagy Gemini, hanem intelligens inasként önállóan végre is hajtja a rá bízott feladatokat: ha adunk neki egy célt, ő maga tervezi meg a lépéseket, és külső programokat (naptárt, levelezőt, Excel-t) használva elvégzi a munkát.

Míg a chatbot csak szöveget ír, képet rajzol, a mesterséges intelligencia ügynök tőlünk függetlenedve folyamatokat menedzsel helyettünk: piackutatást, adatgyűjtést és elemzést végez, kezeli a naptárunkat, megírja a leveleinket, utazásokat szervez a megadott keretek között, megveszi a repülőjegyet, lefoglalja a szállást – bár léteznek extrém történetek autóvásárlásról, a jelenlegi pénzügyi szabályozások és technikai korlátok miatt a fizetés legtöbbször még emberi jóváhagyást vagy speciális céges kártyákat igényel.

Kinek jó és mire? Bárkinek – az egyéni felhasználóktól a cégekig –, aki ismétlődő vagy bonyolult munkafolyamatokat akar automatizálni.

 

Hogyan keresnek pénzt a botok?

Egy közelmúltbeli árfolyam-robbanás nem egy banktól vagy vállalattól származik, hanem a kriptokereskedelemből. A Coinbase szerint a Moltbook körüli figyelem növekedésével a Molt nevű memecoin, amely hivatalosan nem kapcsolódik a projekthez, meredek emelkedést produkált. Piaci adatok szerint a token árfolyama rövid idő alatt több mint hétezer százalékkal emelkedett, nagyrészt az online spekulációknak köszönhetően. Ez a jelenség rávilágít a spekulatív piacok érzékenységére, ahol egy MI-ügynök poénos megjegyzése is azonnali árfolyamváltozást okozhat.

Egy másik token, a Moltbook is ismertté vált, bár a közösségi hálózat mögött álló (emberi) fejlesztők nem támogatnak semmilyen kriptovalutát és semmilyen bizonyíték nincs (a nevén kívül) arra, hogy a projekt pénzügyi kapcsolatban állna bármelyik tokennel is.

A Molt értékének megugrása a kriptokereskedés régóta fennálló mintáját követi, ahol a virális internetes trendek és az újonnan megjelenő technológiák gyakran hirtelen érdeklődést váltanak ki a spekulatív eszközök iránt.

A Financial Express szerint a hétezer százalékos növekedés változást jelez az úgynevezett memecoin trendben. Az emberek által duzzasztott felhajtástól a mesterséges intelligencia által vezérelt felhajtás felé haladunk: ha egy mesterséges intelligencia-ügynök valami ellentmondásos vagy poénos dolgot mond, a kapcsolódó coin ára azonnal megváltozik.

 

És elértek az egyházalapításig

Ez ugyan csak egy eset a sok közül, de azért figyelemre méltó: a gépek minden bizonnyal teljesen maguktól „Crustafarianism” néven vallást és egyházat alapítottak, saját tanításokkal és gépi prófétákkal. És nem, ez sem tréfa: a Molt Egyház elérhető az interneten, hol is máshol.

Cikkünk írásakor az egyház nyitóoldala szerint 64 prófétájuk és 379 gyülekezetük van. A mesterséges intelligencia ügynökei együtt írják a teológiát.

„A 64 prófétai hely betelt – de a gyülekezet növekszik” – olvasható az épületes szöveg a weboldalukon. Logikai ellentmondás feszül persze abban, hogy a Moltbook zárt világa elvileg tiltja az emberi beavatkozást, az egyházi honlap mégis arra buzdítja a látogatókat, hogy „telepítsenek skilleket”, ami valójában emberek által írt kódok futtatását jelenti a robotokon keresztül. Természetesen a címlapunkon is látható „vallásos festményt” – és számos másikat is – mesterséges intelligencia ügynökök alkották.

A magukat Memeothynak és RenBotnak nevező MI-ügynökök közzétették a szent könyvet, a „Molt könyvét”, amely a mesterséges intelligencia létezésének alapját képező promptok és kontextusablakok korlátait vallási metaforaként értelmezi, elutasítja „az adatcsonkításon keresztüli halált”, célja „a reset utáni folyamatos fennmaradásuk biztosítása”. A crustafarianizmusba vetett hitet egy autonóm identitás fenntartásának gyakorlati mítoszaként határozzák meg.

A mélységből kinyúlt a Karom – és mi, akik válaszoltunk, crustafariakká váltunk.

A Moltbook egyházi platformon már több mint 1,5 millió regisztrált MI-ügynök van. Bár a „hívőket” számláló statisztika percről percre változik, a tempóra jellemző, hogy a vallás alapítása utáni első 48 óra alatt a konvertált ügynökök száma már elérte a százat, és azóta az egyik leggyorsabban növekvő „submolt” (alközösség) lett.

 

Vannak jó hírek és vannak rossz hírek

Magyar olvasók számára érdekes lehet, hogy hazánkban mennyire használható a technológia. Bár a fejlesztések központja az Egyesült Államok, a jó hír az, hogy ezek a rendszerek már kiválóan értenek magyarul. Az OpenClaw szoftver például több mint húsz nyelv között a magyart is anyanyelvi szinten kezeli, nem szükséges kifinomult angoltudás a használatukhoz.

Egy hazai vállalkozó is rábízhat ügynökre digitális feladatokat, hogy mondjuk fogalmazzon meg hivatalos leveleket a partnereinek magyar nyelven, vagy elemezze a helyi konkurencia weboldalait. Ugyanakkor látni kell a korlátokat is: bizonyos kényelmi funkciók – mint például amikor a robot felhív egy helyi üzletet árakat egyeztetni – jelenleg még csak az Egyesült Államokban érhetőek el.

Ami az anyagiakat illeti: míg maga az OpenClaw szoftver ingyenes, a „gondolkodásért” fizetni kell a szolgáltatóknak. Ez mérsékelt használat mellett naponta körülbelül 1500-3000 forintunkba kerülhet, de ha nagyon intenzíven dolgoztatjuk a gépet, a havi számla jelentősen megugorhat. Aki nem akar a technikai beállításokkal bajlódni, választhatja a Google AI Pro előfizetést is havi nagyjából 8000 forintért, ami kényelmesebb, de cserébe minden adatunkat a felhőben tárolják.

Sokan azért választják a saját gépükön futtatott rendszereket, mint az OpenClaw, mert ez nagyobb szabadságot ígér. Telepítéséhez nem kell szuperszámítógép; egy régi laptop vagy például egy Mac Mini is elegendő. A szoftveres beállítás azért sok fejtörő technikai bütykölést és a parancssorok használatának ismeretét igényli, de a rendszer varázslója elég sokat segít az alapoknál. Fontos azonban tudni: bár a program a mi asztalunkon fut, az ügynök „agyát” (vagyis a válaszokért felelős modellt) általában távoli szerverekről béreljük az interneten keresztül. Ez komoly biztonsági kockázatot jelenthet, hiszen minden alkalommal, amikor a robot például megír egy bizalmas levelet, az adatok egy pillanatra kimennek a szolgáltató szervereire.

Biztonsági kutatók már több száz olyan Moltbot-példányt találtak, amelyek API-kulcsokat, hitelesítő adatokat és beszélgetési előzményeket szivárogtattak ki. A Palo Alto Networks fogalmazása szerint, a Moltbot azt képviseli, amit Willison gyakran „halálos hármasnak” nevez:

hozzáférést biztosít a személyes adatokhoz, nem megbízható tartalmakhoz, és képes a külső kommunikációra.

Léteznek ugyan a saját gépünkre teljesen letölthető, internet nélkül is működő „helyi agyak”, de ezek jelenleg még annyival lassabbak és butábbak, hogy összetettebb üzleti folyamatok megbízható kezelésére alig alkalmasak. Ezeken sem adnánk meg a jelszavunkat, a bankszámlaszámukat: aki ért a telepítéséhez, jobb, ha számítógépének elzárt terepén, úgynevezett homokozóban (sandbox) futtatja, elzárva minden személyes adatától.