Megvan Oroszország célpontja, Putyin ráteheti a kezét a szigetre

Svéd katonai vezetők szerint Oroszország egy kisebb, gyors akcióval teheti próbára a NATO katonai képességeit a balti térségben. A cél nem feltétlenül területszerzés, hanem a nyugati reakciók felmérése és a NATO egységének tesztelése lehet. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az ukrajnai háború után Moszkva erőforrásait más térségekbe csoportosíthatja át.

Megvan Oroszország célpontja, Putyin ráteheti a kezét a szigetre Forrás: AFP

Oroszország meglepetésszerű katonai akcióra készülhet a Balti-tenger térségében – erről beszélt Michael Klasson, a svéd fegyveres erők főparancsnoka a The Times beszámolója szerint, melyet az Unian szemlézett. A katonai vezető úgy látja, Moszkva akár egy kisebb léptékű művelettel is próbára teheti a NATO reagálását. Klasson szerint nem kizárt, hogy a Kreml már rövid távon léphet. 

Oroszország egy kisebb, gyors akcióval teheti próbára a NATO katonai képességeit a balti térségben Fotó: AFP

Úgy fogalmazott, egy korlátozott akcióval Oroszország azt mérheti fel, milyen politikai válasz érkezik a Nyugattól, és mennyire egységes a szövetség.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy fel kell készülnünk és a balti-tengeri jelenlétünkkel el kell tántorítanunk Oroszországot az ilyen kalandoktól

– mondta. A lehetséges célpontok köre széles. Korábbi hadgyakorlatokon több stratégiai jelentőségű szigetet is vizsgáltak, köztük Gotlandot, Bornholmot, valamint az észtországi Saaremaa és Hiiumaa szigeteit. A svéd főparancsnok szerint azonban ennél jóval több opció is szóba jöhet. A térségben mintegy 400 ezer sziget található, így szinte bármelyik célpont lehet egy gyors katonai akció során.

Nem kell, hogy valami nagy dolog legyen – csak egy akció, amivel szembeszállunk a szövetséggel, és megnézzük, mi történik politikailag

– hangsúlyozta Klasson.

Korábbi hadgyakorlatokon több stratégiai jelentőségű szigetet is vizsgáltak, köztük Gotlandot és Bornholmot Fotó: AFP

A svéd katonai hírszerzés jelentése szerint Oroszország már most is képes lehet támadások végrehajtására Svédország közelében. A jövőben pedig akár nagyobb szabású műveletek is szóba kerülhetnek, amelyek célja a területszerzés lehet. A főparancsnok arra is figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború lezárása új helyzetet teremthet. 

Ebben az esetben Moszkva erőforrásai felszabadulhatnak, és más térségekbe csoportosíthatják át őket, akár NATO-országok irányába is.

„Nem zárom ki, hogy katonai konfrontációra készülnek fel geopolitikai terjeszkedés céljából, hasonlóan az Orosz Birodalomhoz vagy akár a Szovjetunióhoz” – mondta. A balti térségben már most is érezhető a feszültség. Sajtóértesülések szerint nemrég egy orosz drónt lőttek le a francia Charles de Gaulle repülőgép-hordozó közelében, Malmö kikötőjében. A szakértők figyelme közben egyre inkább az Arktisz felé fordul. Az olvadó gleccserek miatt a térség stratégiai jelentősége nő, és egyes elemzők szerint ez lehet a jövő egyik új konfliktuszónája.

Svédország, amely nemrég csatlakozott a NATO-hoz, már aktívan részt vesz a szövetség északi védelmének erősítésében – kiemelt szerepet kap a lappföldi régió, valamint az Izland feletti légtér ellenőrzésében.

Oroszország akár NATO-országokat is célba vehet

Korábban Johann Wadeful német külügyminiszter is arról beszélt, hogy az ukrajnai háború után Oroszország akár NATO-országokat is célba vehet. Mark Rutte, a NATO főtitkára egy másik forgatókönyvet vázolt fel. Felvetette, hogy Oroszország és Kína összehangolt támadást is indíthat, amely Európát és Tajvant egyszerre érintheti. Ugyanakkor hangsúlyozta: az európai országoknak nem kell attól tartaniuk, hogy egyedül maradnak egy ilyen helyzetben. Tarasz Zsovtenko biztonságpolitikai szakértő szerint pedig már 2026-ban megindulhat egy hibrid támadás a NATO keleti szárnyán.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)