Soros és az ukrán titkosszolgálat markában: így irányítják a Tisza Párt elnökét

A 24.hu arról ír, hogy az ukránok egy, a Soros-hálózathoz köthető kapcsolattartót küldenek Budapestre, aki Magyar Péter tevékenységét felügyelheti. A kulcsember diplomáciai háttérrel, a választást követő napon érkezhet a magyar fővárosba. A Mandiner szerint az elvárások egyértelműek: támogatni kell az Oroszország elleni szankciókat, elő kell mozdítani Ukrajna uniós csatlakozását, valamint biztosítani kell a magyar források átadását.

Az elvárások egyértelműek Forrás: AFP

A 24.hu arról ír, hogy Ukrajna egy tapasztalt karrierdiplomatát készül Budapestre küldeni, akinek hátterében Soros Györgyhöz köthető kapcsolatok is megjelennek. A Mandiner beszámolója szerint a kijelölt diplomata feladata az lehet, hogy befolyást gyakoroljon Magyar Péterre és az esetleges Tisza-kormány külpolitikai irányvonalára, és azt Ukrajna érdekeihez igazítsa. 

Az ukránok egy, a Soros-hálózathoz köthető kapcsolattartót küldenek Budapestre Fotó: AFP

Az ukránok egy, a Soros-hálózathoz köthető kapcsolattartót küldenek Budapestre

A Mandiner arra is kitér, hogy mindez azt a benyomást kelti, hogy az ukrán vezetés a választások után erőteljesebb befolyásra törekedhet Magyarországon. A sajtóhírek szerint a Budapestre érkező diplomata Dmitro Tuzsanszkij, aki korábban Andrij Szibiha politikai tanácsadójaként dolgozott. 

A tervek alapján miniszteri megbízással érkezik, és a nagykövet helyetteseként, valamint a képviselet politikai tanácsadójaként folytathatja munkáját. 

A 24.hu írása nem sokkal azután jelent meg, hogy az ukrán külügyminiszter nyilvánosan ismertette azokat az elvárásokat, amelyeket a lehetséges Tisza-kormány felé fogalmaztak meg.

A felsorolás szerint Kijev több konkrét lépést sürget: 

• támogatást kér Ukrajna európai uniós csatlakozásához, 
• az Oroszországgal szembeni 20. uniós szankciós csomag elfogadásához, valamint 
• a 90 milliárd eurós hitel kifizetéséhez. 
• Emellett az aranykonvojtól lefoglalt pénz és arany visszaadását is elvárásként nevezték meg.

A cikk szerint ukrán diplomáciai körökben Sándor Fegyirt, Ukrajna nagykövetét erős arcnak tartják, aki kiválóan alkalmas a diplomácia puhább feladatainak ellátására Budapesten, de véleményük szerint a bilaterális kapcsolatok soha nem látott megromlása miatt szükség van a vízszint alatti politikai munka megerősítésére és a képviselet személyzeti állományának növelésére”. 

Az említett diplomata az elmúlt évben több alkalommal is a Szijjártó Péter vezette külügyi tárca látókörébe került, miután különböző ügyek miatt bekérették.

Az írás kitér arra is, hogy a diplomáciai szóhasználatban gyakran alkalmazott fordulatok mögött más jelentés húzódhat meg. A „vízszint alatti politikai munka megerősítése” a háttérben zajló, nehezebben követhető tevékenységekre utalhat, míg a „képviselet személyi állományának növelése” a nagykövetségen dolgozók számának bővítését jelenti. A beszámolóban a kijelölt diplomata feladatait részletesen ismertették, így azok irányáról nem marad sok kérdés:

A felduzzasztott létszámú nagykövetség prioritásai közé fog tartozni a 90 milliárdos EU-s hitel blokkolásának feloldása, valamint a huszadik szankciós csomag elfogadtatása az unióval (…) a végső cél Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz.

Kicsoda Magyar Péter ukrán tartótisztje?

A beszámolók szerint Dmitro Tuzsanszkij ukrán politológus hosszabb ideje a magyar–ukrán kapcsolatok elemzésével foglalkozik. 

Korábban Andrij Szibiha politikai tanácsadójaként dolgozott, és rendszeresen publikál különböző nemzetközi és hazai felületeken.

Írásai és megszólalásai többek között a Newsweek, az Atlantic Council, a New Eastern Europe, valamint a HVG és az Átlátszó felületein is megjelentek. Tuzsanszkij főként az ungvári Institute for Central European Strategy társalapítójaként és igazgatójaként ismert, ahol a közép-európai térség politikai folyamataival, különösen a régiós együttműködéssel és a magyar–ukrán viszonnyal foglalkozik. Egy 2024. júniusi BBC-interjúban Dmitro Tuzsanszkij elismerően beszélt Magyar Péter politikai megjelenéséről. Úgy fogalmazott, hogy a Tisza Párt elnöke „nem várt jelenség”, egyfajta „fekete hattyú”.

A hasonlat kapcsán arra utalt, hogy pályája bizonyos szempontból emlékeztet Volodimir Zelenszkij politikai felemelkedésére, aki szintén váratlanul nyert választást korábban.

Dmitro Tuzsanszkij ukrán politológus hosszabb ideje a magyar–ukrán kapcsolatok elemzésével foglalkozik Fotó: AFP

Az Institute for Central European Strategy

A Mandiner beszámolója szerint az Institute for Central European Strategy (ICES) kommunikációjában is hangsúlyos szerepet kap Magyarország. Az intézet közösségi felületein közzétett tartalmak alapján több alkalommal is kifejezetten a magyar közönséget szólították meg.

Egy nyílt levelüket például „Petőfi Sándor és Nagy Imre Magyarországához” címezték, amelyben az ukrán nyelvtörvény kapcsán fogalmaztak meg álláspontot, illetve Ukrajna EU- és NATO-csatlakozási törekvéseit emelték ki. 

A dokumentum végén a „Hajrá, Magyarország! Слава Україні!” felkiáltás szerepel. A levél aláírói között megtalálható Olekszandr Szuskó is, aki a Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány ügyvezető igazgatójaként jegyzi a dokumentumot. A lap megjegyzi, hogy Olekszandr Szuskó a kijevi Renaissance Foundation vezetője, amelyet Soros György hozott létre még 1990-ben.

A cikk szerint Szuskó egy másik nyílt levél aláírói között is szerepelt, amelyben a szlovák társadalomnak mondtak köszönetet a lőszervásárlásra összegyűjtött, mintegy 3,5 millió dolláros támogatásért.

Az ungvári Institute for Central European Strategy által szervezett re:open rendezvényen több ismert szereplő is megjelent

A beszámolók szerint a 2024. novemberi eseményt támogatta a Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány, amelyet Soros György alapított, és amelynek vezetője Olekszandr Szuskó. Szuskó az eseményen meghívott vendégként is részt vett. A rendezvényen jelen volt Rácz András is, aki rendszeresen megszólal külpolitikai kérdésekben, egyes vélemények szerint következetesen képviseli az ukrán álláspontot. A korábbi megszólalásai közül több is nagy visszhangot váltott ki a magyar közéletben. A Mandiner beszámolója szerint ő volt az az „elemző”, aki tavaly azzal keltett botrányt, hogy arról tett közzé zavaros bejegyzést, miszerint a magyar kormány benne lehetett szerinte a kárpátaljai magyar templom elleni támadásban. 

Előtte pedig az ukrán államot mentegette Sebestyén József ügyében, akit kényszersorozás közben ukrán katonák vertek agyon

– írja a lap. A résztvevők között szerepelt Fedinec Csilla is. A kapcsolódó pódiumbeszélgetésen arról beszélt, hogy álláspontja szerint Magyarország a kisebbségi jogokra hivatkozva próbálja akadályozni Ukrajna uniós csatlakozását. Korábbi megszólalásai közül egy 2025-ös, Klubrádiónak adott interjú is visszhangot kapott. Ebben az ukrán nyelvtörvény kapcsán védő jellegű álláspontot képviselt, valamint bírálta a hazai közéleti viták színvonalát, külön kitérve arra, hogy

szerinte a kormánypárti szavazók információforrásai beszűkültek, és ezért nincsenek értelmes viták.

A Mandiner beszámolója szerint Dmitro Tuzsanszkij több nemzetközi ösztöndíjprogramban is részt vett, és a lap megfogalmazása szerint „Sorosista nevelést” kapott. A cikk arról is beszámolt, hogy Tuzsanszkij korábban a Think Visegrad ösztöndíjasa volt, amelynek partnerei között megtalálható a GLOBSEC is. A szervezet kapcsán megemlítették, hogy 

legutóbbi konferenciáján Tarr Zoltán is felszólalt, méghozzá egy napon Bajnai Gordonnal.

A Mandiner kitért arra is, hogy Tuzsanszkij részt vett a German Marshall Fund Politikai tervezők hálózata programjában. A szervezet neve korábban felmerült a Nemzeti Információs Központ jelentésében, amely a 2022-es választás külföldi befolyásolásáról szólt. A program támogatói között szerepel az Open Society Foundations is. A cikk szerint bár Tuzsanszkij nem tüntette fel, projektmenedzserként, valamint ösztöndíjasként dolgozik a Bajnai Gordont az igazgatótanácsában tudó GLOBSEC Ukrajna és Kelet-Európa programjánál is. A lap értelmezése szerint az egymás mellé tett információk egy irányba mutatnak: 

nem csupán diplomáciai jelenlétről lehet szó, hanem egy erőteljesebb politikai befolyás kiépítéséről.

A cikk úgy fogalmaz, hogy a választások utáni időzítés, a kijelölt kapcsolattartó személye és a nyilvánosan megfogalmazott elvárások együtt azt sugallják, hogy Kijev aktív szerepet kíván játszani a magyar politikai folyamatok alakulásában. A Mandiner szerint mindez azt jelzi, hogy 

az ukrán fél nem egyszerű partneri viszonyban gondolkodik, hanem erőteljesebb ráhatást kíván gyakorolni, amelynek célja Magyar Péter politikájának befolyásolása és az ukrán érdekekhez való igazítása.

Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Fotó: AFP)