Iráni háború: aláírták a kiegyezést, de messze még a béke

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Aláírta Donald Trump az iráni háborút lezáró keretmegállapodást, amely közelebb hozhatja a kiegyezést a két fél között. Az amerikai elnök nagy győzelemről beszélt a versailles-i kastélyban történő szignót követően, ahogy az Irán által támogatott libanoni síita gerillaszervezet, a Hezbollah vezetője, Naim Kasszem is a saját sikerüket méltatta.

2026. 06. 18. 16:51
Fotó: HANDOUT Forrás: IRINN/AFPTV
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az irániak ragaszkodtak ahhoz, hogy a megállapodásban kikössék Libanon védelmét, ahol Izrael végez hadmozdulatokat. Az egyezménynek nem részese Izrael, így egyelőre nem tudni, miként tudja elérni az Egyesült Államok, hogy Izrael visszavonuljon. Irán elfogadta, hogy a Dél-Libanonban működő Hezbollahot visszafogja. Az izraeliek mindenesetre meglepődtek a megállapodás hírére, beszámolók szerint folyamatosan egyeztetnek az amerikaiakkal a helyzetről, de nem kívánnak visszavonulni az elfoglalt libanoni területekről. Izrael jelenleg nagyjából tíz kilométer mélyen foglalt el állásokat Dél-Libanonban, amelyet arra hivatkozva foglalt el, hogy így tudja megvédeni Észak-Izraelt a Hezbollah támadásaitól. Azt is jelezték, a megállapodás ellenére se fogják elhagyni a területet. 

A Ynet izraeli hírportál szerint az izraeliek abban bíznak, a rájuk nézve rossz megállapodás végül nem lép életbe, így az a feladatuk, hogy legalább novemberig kitartsanak Libanonban.

 Akkor lesz ugyanis az Egyesült Államokban a félidős kongresszusi választás, amelyet követően újra esély nyílik az Irán elleni akciókra. A republikánus elnök számára fontos, hogy azt tudja kommunikálni, Iránt térdre kényszerítette és a háborút megnyerte, biztonságossá téve a régiót, az olajkereskedelmet, és a történelmi ellenséget pedig hosszú távra harcképtelenné tette. Politikai ellenfelei ezt kétségbe fogják vonni a kampány során, ezzel viszont azt kockáztatják, hogy az irániakkal azonos álláspontot foglalnak el.

Az izraeliek azt látták, hogy az amerikai gazdasági nyomásgyakorlás hatékony, és Irán az összeomlás szélén áll. „Ha az amerikaiak fenntartották volna a blokádot, Irán nem tudott volna ellenállni” – mondták meg nem nevezett katonai tisztségviselők Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a Jerusalem Post szerint. Irán gazdasága ugyanis nagyban támaszkodik az olajexportra, így a szoros lezárása azt eredményezte, hogy egyre növekvő eladatlan nyersolajkészletet halmozott fel az iszlám köztársaság. 

A smartphone screen displaying the MarineTraffic map shows a high concentration of ship beacons in the Strait of Hormuz in Creteil, France, on March 27, 2026. This occurs amid heightened tensions related to incidents involving Iranian drones and oil tankers. (Photo by Samuel Boivin/NurPhoto) (Photo by Samuel Boivin / NurPhoto via AFP)
A blokád miatt feltorlódott tengeri forgalom a Hormuzi-szorosban. Fotó: SAMUEL BOIVIN / NurPhoto

A sokszor használaton kívüli, lehorgonyzott tankhajókon és raktárakban elhelyezett mennyiség egyre növekszik, szakértők szerint elérve a teljes tárolási kapacitást, amely azt eredményezte, hogy az irániak elkezdték csökkenteni az olajtermelést. Ez azzal jár, hogy a termelés hosszú távon is alacsonyabb lesz, ugyanis az olajmező kitermelését nem lehet gyorsan megváltoztatni, újraindítani. A Kőolaj-exportőr Országok Szervezete (OPEC) kimutatásai szerint az elmúlt hónapban 19 százalékkal csökkent az iráni olajtermelés. Az izraeliek úgy látják, a most aláírt megállapodásra olyannyira szüksége volt Iránnak, mint egy lélegzetvételre, ugyanis most újraindulhat az olajexport.

A tengeri adatok azt mutatják: az aláírás hírére azonnal megindult a forgalom a Hormuzi-szoroson. Egymást követően három szaúdi zászló alatt hajózó szupertanker haladt át a vízi úton összesen hatmillió hordó olajjal. Az elmúlt hetekben ez a három hajó volt a legnagyobb áthaladó a szoroson.

A birodalom alkonya. Történelmi fordulópontnak nevezte a megállapodás aláírását Tucker Carlson. Az amerikai konzervatív elemző-újságíró úgy vélte, a kiegyezés azt mutatja, Amerika képtelen volt ráerőszakolni akaratát Iránra, és ez a birodalom végének kezdetét jelenti. „Ezzel az Egyesült államok elismerte, hogy Irán egy tényező. Ez mindent megváltoztat, hasonlóképpen az 1956-os szuezi válsághoz, egy másik krízis egy másik háborúban egy keskeny víziúton, amelyen kereskedelem folyt, és amely sírba döntötte a brit birodalmat” - vont párhuzamot az elemző a két viszály között. Rámutatott, nem a szuezi válság okozta a brit birodalom halálát, de ez világított rá a közösség gyengeségére. Carlson szerint Washington hosszú ideig irányítani tudta Nyugat-Ázsiában az eseményeket, a mostani megállapodás viszont azt jelzi, hogy a katonai erő önmagában nem garantálja ma már a stratégiai győzelmet. „Amerika lényegében átvette Nagy-Britannia szerepét, mint a Közel-Kelet ura. De az Egyesült Államok a világ legnagyobb, legjobb és legjobban fizetett hadseregével képtelen akaratát ráerőltetni a világ 34. legnagyobb gazdaságára" - mondta Carlson.

Borítókép: Maszúd Paszeskján iráni elnök az aláírt megállapodással. (Fotó: IRINN/AFPTV)
 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.