Ugyanakkor a színfalak mögött Németország és több más tagállam jóval óvatosabb álláspontot képviselt. Olaf Scholz német kancellár újságíróknak nyilatkozva igyekezett hűteni a kedélyeket, hangsúlyozva a globális szabadkereskedelem fontosságát és a Pekinggel való nyitott gazdasági kapcsolatok fenntartását, elkerülendő egy pusztító kereskedelmi háborút.
A csúcstalálkozó záródokumentumai végül tükrözték ezt a megosztottságot: bár a vezetők elismerték a gazdasági egyensúlytalanságok tényét, konkrét, kemény kereskedelmi védelmi eszközökről nem tudtak végleges megállapodásra jutni.
Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni a sajtónak nyilatkozva kijelentette: óriási hiba lenne az unió részéről, ha a biztonságpolitikai vitákban kizárólag a keleti szárny védelmére – például az északkeleti határok mentén tervezett „drónfal” projektre – összpontosítana, és elfeledkezne a déli, tengeri határok egzisztenciális fenyegetettségéről.
Meloni álláspontját a spanyol kormányfő, Pedro Sánchez és a görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz is nyíltan támogatta a tárgyalások során. Az olasz vezető az X-en megosztott videójában hangsúlyozta, hogy Olaszország Albániával kötött innovatív migrációs megállapodása – amely külső táborok létrehozását célozza – követendő példaként szolgálhat az egész unió számára, és Brüsszelnek anyagilag is támogatnia kellene a külső határok fizikai és technológiai védelmét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!