Tizenhat év bujkálás a VIP-páholytól a vajdasági tanyáig
A háború után Mladics ellen azonnal vádat emeltek Hágában, de a tábornoknak esze ágában sem volt feladnia magát. Slobodan Milosević szerb elnök 2001-es bukásáig Mladics gyakorlatilag nyíltan és zavartalanul élt Belgrádban, katonai testőrök gyűrűjében járt éttermekbe, és a VIP-páholyból szurkolta végig a jugoszláv válogatott futballmérkőzéseit. A szerb katonai elit és a titkosszolgálat mélyállami hálózata védte őt.
Ahogy Szerbiára egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedett az uniós integráció miatt, Mladicsnak menekülnie kellett. Végül tizenhat évnyi bujkálás után, 2011 májusában fogták el a vajdasági Lázárföldön, ahol egy rokona tanyáján, megtörten, megöregedve, álnéven élt.
A hágai végjáték
A hágai Nemzetközi Törvényszéken zajló, több mint 500 napig tartó perében Mladics semmiféle megbánást nem tanúsított. Védekezése mindvégig arra épült, hogy ő csupán katonaként teljesítette a kötelességét, és a saját népét védte a muszlim fundamentalizmussal szemben. A bíróság végül 2017-ben első fokon, majd 2021-ben jogerősen is életfogytiglani börtönre ítélte.
Az elmúlt években egészségi állapota – agyvérzések és szívbetegségek miatt – drasztikusan leromlott, családja és a szerb kormány humanitárius okokból többször kérte a szabadlábra helyezését, de a bíróság ezt a bűnei súlyára való tekintettel mindannyiszor elutasította.
Ratko Mladics halálával az általa okozott jelenség nem tűnt el a Balkánról. Miközben a szomszédos Boszniában a mai napig az áldozatok ezreit gyászolják, Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban a mai napig falakat díszítő graffitik, óriásplakátok hirdetik Mladicsot nemzeti hősként, a politikai elit egy része pedig továbbra is tagadja a srebrenicai népirtás tényét.
