A pekingi maszkdiplomácia elnémítaná az elégedetlen hangokat

Súlyos konfliktustól mentette meg a koronavírus-járvány a Kína és a kelet-közép-európai országok közötti, 17+1 együttműködést. Csehország már januárban a jobb kereskedelmi kapcsolatoktól tette függővé, részt vesz-e az áprilisi csúcstalálkozón Pekingben, de úgy értesültünk, hogy a magyar diplomácia is feltételekhez kötötte a látogatást. Egy friss tanulmány szerint a legtöbb kelet-közép-európai ország türelmetlen, ezért kérdéses, hoz-e változást a kapcsolatokban a járvány miatt indított pekingi maszkdiplomácia.

Li Ko-csiang kínai, Orbán Viktor magyar és Bojko Boriszov bolgár kormányfő 2017-ben Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A tanulmány gazdasági kapcsolatokat feltáró fejezetének egyik szerzője Szunomár Ágnes, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatója. A szakértő megkeresésünkre elmondta: a járvány miatt a termelés és a kereslet először Kínában, majd nálunk esett vissza, aminek biztosan lesz hatása a kétoldalú gazdasági kapcsolatokra. – Arra ugyanakkor hosszú távon nem kell számítanunk, hogy a kereslet azért csökkenne, mert a járvány miatt negatív képzettársítás adódik majd a kínai termékekhez – tette hozzá a Kína-kutató. Peking ez ellen több diplomáciai csatornán küzd, legfontosabb eszköze az úgynevezett maszkdiplomácia: az ázsiai ország orvosi eszközöket juttat el a partnerországoknak. Szunomár Ágnes szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a stratégia sikeres lesz. Úgy véli, ahol a társadalom vagy a kormányzat eddig is szkeptikus volt Kína régióbeli tevékenysége kapcsán, ott valószínűleg ezek a lépések sem hoznak változást.