Dél-Amerikában tombol a járvány, de máris jön az enyhítés

Bezártság, munkanélküliség, búcsúüzenetek, maszkcsere, ellenőrizetlen utazás és megoldatlan helyzetek jellemzik a koronavírus-járványt Dél-Amerikában. A kontinens mára a pandémia egyik gócpontjává vált, több ezer esetet regisztrálnak naponta, közben beköszöntött a tavasz, és a politikai vezetők kénytelenek alkalmazkodni a jó időhöz is.

A health care worker transports a coronavirus disease (COVID-19) patient in an intensive care unit (ICU), at the Dr. Alberto Antranik Eurnekian hospital, in Ezeiza, on the outskirts of Buenos Aires, Argentina August 21, 2020. REUTERS/Agustin Marcarian - RC2MII9ZBE88 Fotó: Agustin Marcarian

– A családom szerencsére jól van és a munkám is megmaradt, de az ország nagy része ezt nem mondhatja el magáról – írja Emiliano Cornejo argentin politológus Buenos Airesből. – Nemcsak a vírus teszi tönkre az embereket, hanem a munkanélküliség is. Március óta teljes lezárások vannak érvényben Argentínában, így rengetegen vesztették el a munkájukat, majd az otthonukat. Európában van kormányzati segítség, itt ugyanez nem mondható el – teszi hozzá. Buenos Aires újságjai tele vannak riportokkal a város szélén lévő bádogházakba menekült családokról, akik a munkájuk elvesztése miatt kerültek az utcára a tél közepén. A jobb módúak is visszavettek a költekezésből: az élelmiszerboltokból az olcsó, rossz minőségű száraz ételek fogynak, a marhasteak nemzete ma alig fogyaszt húst.

Az országot súlyos gazdasági és pénzügyi válság közepén érte a vírus. A munkanélküliségi ráta azóta elérte a 13 százalékot, ami 2004 óta nem látott szám Argentínában. A dél-amerikai ország a világjárvány egyik gócpontjává vált, augusztus vége óta folyamatosan növekszik a megbetegedések száma. Már közel 740 ezer fertőzöttet regisztráltak, és 16 500 ember vesztette életét. A közösségi oldalakon egyre gyakrabban látni gyászjelentéseket, búcsúüzeneteket és kis videókat az elhunytakról.

Mindeközben a kontinens a hideg télből a tavaszba lép át, és a kormányzati intézkedések a korlátozások feloldására irányulnak. Múlt héten Argentínában kinyithatott a vendéglátóhelyek és a szállodák egy része, bár szigorú szabályoknak kell megfelelniük, és vendég még alig téved be. – Már kávézhatunk a teraszokon, de csak négyen ülhetünk egy asztalnál. Csak bankkártyával lehet fizetni, de a kártyát is fertőtleníteni kell – meséli Emiliano az új szabályokról. Az ellenzék a napokban videóüzenetben szólította fel a kormányt, hogy hozza egyensúlyba a gazdasági és az egészségügyi intézkedéseket. Arra kérik az argentin vezetést, oldják fel teljesen az utazási tilalmat, ám vezessenek be szigorú higiéniai protokollt.

Enyhítő intézkedések léptek életbe Kolumbiában is, ahol múlt hónapban kinyithattak a repterek, buszállomások, éttermek és edzőtermek is, mintegy öt hónap teljes lezárás és utazási tilalom után. A szakértők szerint az ország túl van a járvány csúcspontján, miután a megbetegedések száma stabilizálódott, bár a halálesetek száma elérte a 25 ezret. – Nem térünk vissza a járvány előtti élethez – hangsúlyozta Iván Duque Márquez kolumbiai elnök. Az ország úgynevezett szelektív karanténban marad, vagyis a tömegrendezvények továbbra is tilosak.

A járvány legsúlyosabban Dél-Amerika legnépesebb országát, a több mint 212 milliós lélekszámú Brazíliát érinti. Már ötmillió fertőzöttet regisztráltak, és 143 ezer ember vesztette életét. – Nehéz úgy védekezni a vírus ellen, hogy ha kezet mosni sincs lehetőséged, mert nincs se szappan, se tiszta víz – magyarázza a súlyos szegénységben élő régiók helyzetét a Magyarországon élő brazil nő, Jessica Ramírez. – Sokaknak nincs pénzük maszkra, ezért a boltok bejáratánál egymásnak adják kölcsön, hogy be tudjanak menni. Így hogyan előzöd meg a vírus terjedését? – teszi fel a kérdést.

Elmenekültek, de visszatérnek

A pandémia furcsa módon nemcsak bezártságot hozott el a kontinensen, hanem egy kisebbfajta népvándorlást is útjára indított. A venezuelai menekültek a kétségbeejtő helyzetben tömegesen indultak el hazafelé. Venezuelából legalább ötmillióan menekültek el az utóbbi években. A legtöbben nem rendelkeznek legális dokumentumokkal – útlevelet igényelni Venezuelában ma szinte lehetetlen –, ezért a befogadó országban nem is vállalhattak munkát, továbbá az egészségügyi rendszerhez és az állami segélyekhez sem biztosított számukra a hozzáférés. Egyedül a jótékonysági szervezetek és alapítványok támogatására számíthatnak a járvány során, ezek lehetőségei viszont erősen limitáltak. A pandémia idején ezért tömegesen indultak vissza Venezuelába, ami hozzájárulhatott a vírus további terjedéséhez a kontinensen.