Az Egyesült Arab Emírségek de facto vezetője, Mohammed bin Zájid Ál Nahajan abu-dzabi trónörökös kérésére Izrael a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló megállapodás titkos záradékában beleegyezett abba, hogy az emírségek fejlett fegyverrendszereket vásároljon az Egyesült Államoktól – írta a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hivatala és Eli Kohen hírszerzési miniszter tagadta, hogy létezik a záradék. Netanjahu irodája azt közölte, hogy nem változott Izrael szembenállása a közel-keleti országok számára történő fegyvereladásokkal kapcsolatban. Eli Kohen, a biztonsági kabinet egyik tagja a Kan izraeli közszolgálati rádióban azt nyilatkozta, hogy a kabinet nem tárgyalt változásról ebben a kérdésben, és Izrael nem fogadta el az Egyesült Államok álláspontjának bármilyen megváltoztatását. Beni Ganz izraeli védelmi miniszter sajtótájékoztatón hangsúlyozta kedden, hogy Netanjahu csak utólag értesítette őt az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő megállapodásról. Mint mondta, „ez nincs rendjén”. Azt is kijelentette, hogy szerinte fenn kell tartani Izrael katonai fölényét a térségben.
Korábban maga a kormányfő is közölte, hogy csak utólag mondta el Ganznak és Gabi Askenázi külügyminiszternek – mindketten a kormánykoalícióban részt vevő centrista Kék-Fehér párt politikusai – a békekötést az emírségekkel. A kormányfő azt mondta, azért csak utólag szólt, mert attól tartott, hogy ezek a politikusok kiszivárogtatnák a hírt. – Az amerikai kormányzat a legmodernebb, F–35-ös vadászbombázókat és fejlett drónokat ad el az Egyesült Arab Emírségeknek – írta a ynet amerikai és emírségekbeli forrásokra hivatkozva. Hozzátették, hogy ez a térségbeli izraeli katonai fölénynek véget vető fegyverüzlet volt az Izrael és az emírségek közötti megállapodás titkos, stratégiai feltétele Mohamed bin Zájid részéről.
A lap szerint ezzel a záradékkal Izrael feladta régóta fennálló ellenállását, amellyel mindeddig megakadályozta stratégiai fegyverrendszerek eladását a régió más országainak. Az Egyesült Államok az 1973-as jom kippuri háború után biztosította Izraelt katonai fölényének fenntartásáról, és megígérte, hogy Izrael hozzájárulása nélkül semelyik más közel-keleti országnak nem ad el fejlett fegyverrendszereket. Ezt azóta is betartották.
Donald Trump amerikai elnök azonban korábban kijelentette, hogy szándékában áll stratégiai fegyvereket eladni az Egyesült Arab Emírségeknek és Szaúd-Arábiának, ám ezt a tervet mindeddig akadályozta, hogy az amerikai törvényhozásban tavaly embargót fogadtak el ezekre az eladásokra.
Az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti teljes körű diplomáciai kapcsolatok létesítésének szándékát augusztus 13-án jelentették be. A megállapodás magában foglalja Izrael terveinek felfüggesztését Ciszjordánia főként telepesek lakta részeinek annektálására. Az egyezmény várható aláírása után az Egyesült Arab Emírségek lesz a harmadik arab ország, amelynek Egyiptom és Jordánia után teljes, aktív diplomáciai kapcsolatai lesznek Izraellel.
