Hadereje fejlesztésével üzenne a világnak London

Az Európai Unióból való távozása után védelmi kapacitásainak növelésével kíván fontos nemzetközi szereplő maradni Nagy-Britannia, amelynek védelmi minisztere, Gavin Williamson tegnapi beszédében vázolta fel a brit kormány nagyívű terveit. A tárcavezető Kínát és Oroszországot emelte ki mint a világra leselkedő veszélyforrásokat

A védelmi miniszter szerint készen kell állni a kihívásokra Fotó: REUTERS/Janis Laizans

A Royal United Services Institute nevű londoni kutatóintézetben felszólalva Gavin Williamson azt mondta, a világra leselkedő veszélyek miatt szükség van a brit haderő fejlesztésére, illetve arra, hogy fellépjenek azok ellen, akik megsértik a nemzetközi jogot. „Új szövetségeket építünk, felélesztjük a régieket, de ami még ennél is fontosabb: világossá tesszük, hogy cselekedni fogunk, ha arra van szükség” – hangoztatta.

Az aktív szolgálatot teljesítő katonák számát tekintve a NATO hatodik legerősebb tagállama, egyben nukleáris hatalom Nagy-Britannia nincs jó viszonyban Oroszországgal, ez a kapcsolat pedig az utóbbi években tovább romlott, elsősorban annak következtében, hogy tavaly Angliában – brit feltételezés szerint Moszkva utasítására – ismeretlenek megmérgezték Szergej Szkripal volt orosz–brit kettős ügynököt és lányát. A Kreml politikájára utalva Williamson azt mondta, egyre inkább elmosódnak a háború és béke közötti határvonalak a technológiai hadviselés és a hírközlési propaganda miatt. Nagy-Britanniának ezért készen kell állnia arra, hogy „kemény erőt” alkalmazzon érdekeinek megvédése érdekében.

A védelmi miniszter szerint készen kell állni a kihívásokra
Fotó: REUTERS/Janis Laizans

A miniszter a Távol-Keleten is erőteljesebb brit jelenlétet szorgalmaz, többek között új katonai támaszpontot terveznek, illetve 2021-ben elindul első útjára a brit flotta HMS Queen Elizabeth repülőgép-hordozója. A hajó a Dél-kínai tengeren is áthalad majd, ahol a vitatott hovatartozású szigetek miatt diplomáciai konfliktus uralkodik a térségbeli országok között. Tavaly a HMS Albion hadihajó közelítette meg ezeket a szigeteket, ami Peking rosszallását váltotta ki.

Nagy-Britannia évente 36 milliárd fontot (13 ezer milliárd forint) költ védelmi kiadásokra, ez a hetedik legmagasabb összeg a világ többi országához viszonyítva – írja a Reuters hírügynökség. A szigetország azon kevés NATO-tagállamok egyike, amelyek elérik a kétszázalékos GDP-arányos honvédelmi költségvetési szintet. – Ha csak beszélünk, de nem lépünk a tettek mezejére, nemzetünket nem fogják egyébnek tekinteni, mint papírtigrisnek – közölte tegnap Gavin Williamson.

Elemzők szerint ez egyértelmű utalás arra, hogy Nagy-Britanniának a biztonságpolitika területén, haderejének fejlesztésével kell erőt felmutatnia, hiszen az uniós távozással jelentősen veszít diplomáciai befolyásából. A Financial Times napilap ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a számokat tekintve a brit haderő évtizedek óta nem volt ennyire jelentéktelen – 2010 óta 198 ezerről 161 ezerre csökkent az aktív szolgálatot teljesítők száma.