India fordítana fegyverkereskedelmi mérlegén

Az indiai katonai ipar teljesítménye már most is jelentős, 2018 és 2019 között 11,4 milliárd dollár értékben termelt, azonban főként a belső piacra.

Látványos bemutató a lakhnaui expón Fotó: MTI/EPA/Stringer

India a világ második legnagyobb fegyvervásárolója volt 2014 és 2018 között, a Stockholmi Békekutató Intézet adatai szerint a teljes nemzetközi fegyverimport majd tíz százalékáért felelt. Az ország azonban változtatna a mérlegen, fellendülő helyi katonai iparára építve vásárlóból mindinkább eladóvá válna. Ennek látványos jeleként a következő napokban rendezik meg Lakhnau városában idén is azt a nagyszabású védelmi expót, amelyen több mint 160 nemzetközi kiállító mellett már a hazai haditechnika is bemutatkozik.

Az indiai katonai ipar teljesítménye már most is jelentős, 2018 és 2019 között 11,4 milliárd dollár értékben termelt, azonban főként a belső piacra. A fegyverexport az elmúlt évben így is megduplázódott, immár eléri az 1,5 milliárd dollárt. Narendra Modi miniszterelnök nagyra törő tervei szerint a következő öt évben újra megkétszereznék a bevételeket, középtávon a cél az ötmilliárd dollár. India számos modern és magas színvonalú fegyvert gyárt a tüzérségi eszközöktől kezdve a tengeralattjárókon át a repülőgép-hordozóig, de saját harci repülőgépek fejlesztésének terve is folyamatosan terítéken van. Az átállás exportra jól illeszkedik Modi saját iparra épülő gazdaságpolitikájába, melynek mottója a „Make in India”, azaz „Csináld meg Indiában”. Az orosz, amerikai, kínai és más hagyományos fegyvergyártók csúcstechnológiája mellett azonban Újdelhinek nem lesz könnyű a nemzetközi piacon is labdába rúgni.

Látványos bemutató a lakhnaui expón
Fotó: MTI/EPA/Stringer

Ha India meg akarja őrizni – más megközelítések szerint el akarja érni – népességéhez és gazdasági erejéhez méltó külpolitikai és katonai befolyását, akkor a fegyverkezést is folytatnia kell. Különösen a múlt évben kiújuló pakisztáni konfliktus után: egy kasmíri terrortámadást követően India válaszcsapást mért egy pakisztáni terrorista bázisra, majd Újdelhi megszüntette a vitatott hovatartozású Kasmír különleges státusát. Közben a két térségbeli nagyhatalom, Oroszország és Kína szorongatása közt is manővereznie kell. Ennek szellemében az ország védelmi költségvetése évek óta emelkedik, tavaly 42,2 milliárd dollárra rúgott, ami az ötödik helyet jelenti világviszonylatban. Narendra Modi modernizációs tervei szerint a következő 5-7 évben 130 milliárd dollár értékben újítanák fel a kétségtelenül ütőképes, de elöregedő fegyverparkot.

India legfőbb partnere ebben még mindig Oroszország, az importált fegyverek több mint ötven százaléka orosz. Moszkvai adatok szerint csak az elmúlt három évben 15 milliárd dollár, 1991 óta legalább 70 milliárd dollár értékben vásároltak orosz hadi technikát. Ezenkívül az Egyesült Államok, az ­Európai Unió és Izrael szerepel a legnagyobb beszállítók között. Újdelhi külpolitikájában az „el nem kötelezettek hagyományát” folytatja, stratégiai autonómiára törekszik, lehetőség szerint minden nagyhatalommal kiegyensúlyozott viszonyt ápolna. A többmilliárdos hadi beszerzések azonban óhatatlanul olyan döntések elé állítják, melyek diplomáciai kapcsolatai­ra is hatással vannak. India például, a törökökhöz hasonlóan, az orosz SZ–400-as légvédelmi rakétarendszer beszerzése mellett döntött, 800 millió dollár értékben. A beszerzést azonban Washingtonban egyrészt meglehetősen rossz szemmel nézik, és szankciók kivetését is fontolóra veszik. Egyrészt azért, mert a vásárlással megsértik az Oroszország elleni embargót, másrészt mert így az amerikaiak elesnek a zsíros üzlettől.