„Izrael és a Hamász nagyszabású háború felé halad”

Folytatódik az intenzív rakétaháború, Szijjártó Péter kiállt Izrael önvédelemhez való joga mellett.

Holon, 2021. május 11. Tûzoltók dolgoznak egy palesztin rakéta becsapódásának helyszínén a Tel-Avivtól délre fekvõ Holonban 2021. május 11-én. A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet több hullámban 130 rakétát zúdított Tel-Avivra és Izrael központi részére az esti órákban. A Hamász elõzõ nap azért kezdett rakétatámadásokat Izrael ellen, mert az iszlám Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyén, a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetnél erõszakos összecsapások törtek ki, amikor izraeli rendõrök hatoltak be a Templom-hegyre. MTI/AP/Heidi Levine Fotó: Heidi Levine

– figyelmeztetett a város polgármestere, Jair Revivo.

Az izraeli hadsereg újabb ejtőernyős egységeket vezényelt a gázai határ mellé, s Ciszjordániában az éjszaka letartóztatták a Hamász több tucat helyi vezetőjét. A Gázai övezetben eddig mintegy ötszáz légi csapást hajtott végre az izraeli légierő, melyek egyikében célzott rakétatámadásokkal megölték a Hamász hírszerző szervezetének a két vezetőjét. Kedd este leromboltak két kilencemeletes, a Hamász irodáinak otthont adó gázai épületet, de előzőleg figyelmeztették az ott tartózkodókat, hogy hagyják el a házakat.

Az izraeli hadsereg légi csapásában megsemmisült Hanadi-torony romjai Gázában
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber

A gázai egészségügyi minisztérium azt közölte, hogy 35-re nőtt mostanra a halálos áldozatok száma a palesztinok részéről, köztük volt tizenkét gyerek és három nő is, illetve 233-an megsebesültek.

Izrael és gázai szélsőséges iszlamista szervezetek között hétfő este kezdődött rakétaháború, miután Jeruzsálemben összecsapások zajlottak palesztinok és az izraeli biztonságiak között az iszlám vallás Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyén, az Al-Aksza-mecsetnél. Erről szóló elemzésünket itt olvashatják. „A Hamász azt hiszi, mostani akciójával Jeruzsálem, az Al-Aksza-mecset és a palesztin becsület védelmezőjeként fog feltűnni az arabok szemében, miközben a rivális Palesztin Hatóság nevetség tárgyává válik” – olvasható a The Times of Israel véleménycikkében.

– Ha Izrael a konfliktus kiszélesedését akarja, az ellenállás készen áll erre, és arra is készen állunk, ha (Izrael) le akarja állítani

– közölte Iszmáil Haníje, a Hamász iszlamista szervezet vezetője. Felszólította az izraeli rendvédelmi erőket, hogy vonuljanak ki a jeruzsálemi Mecsetek teréről, ahol napok óta erőszakos összetűzések vannak a rendőrök és a palesztin tüntetők között. Benjámin Netanjahu izraeli ügyvivő miniszterelnök kedd este kijelentette, hogy

a Hamász és az iszlám dzsihád nagy árat fizetnek majd az Izrael elleni legutóbbi támadásokért.

Beni Ganz védelmi miniszter szerint az izraeli légi csapások csak a kezdetét jelentik a Hamász elleni válaszcsapásoknak.

Tóra-tekercseket mentenek ki zsidó férfiak egy leégett zsinagógából egy palesztin légi csapást követően Lódban
Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan

– Netanjahu politikai karrierjének a végével szembesül, eközben Mahmúd Abbász palesztin elnök elhalasztotta a palesztin választásokat, amelyeket a felmérések alapján pártja, a Fatah elveszített volna – reflektált a mostani konfliktus belpolitikai hátterére Jon B. Alterman, a washingtoni Center for Strategic and International Studies kutatóintézet szakértője.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa sürgősséggel újabb ülést hívott össze szerdára az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán. Tor Wennesland, az ENSZ közel-keleti közvetítője figyelmeztetett: Izrael és a Hamász nagyszabású háború felé halad.

Változó amerikai hozzáállás. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a Joe Biden vezette amerikai kormányzattól kevesebb támogatásra számíthat Izrael, mint az előző elnöktől, Donald Trumptól, aki teljes mellszélességgel kiállt Izrael mellett, sőt az ő elnöksége idején ismerte el az Egyesült Államok Izrael fővárosaként Jeruzsálemet, s Tel-Avivból oda költöztette nagykövetségét, ami a palesztinok körében felháborodást váltott ki, hiszen Kelet-Jeruzsálemet leendő államuk fővárosaként képzelik el. Az új washingtoni adminisztráció bejelentette, hogy újraindítja a palesztinoknak nyújtott pénzügyi támogatást, amelyet Donald Trump állított le. A demokrata párti washingtoni vezetés mentalitását jól érzékelteti Antony Blinken külügyminiszter nyilatkozata, miszerint mindkét felet a feszültség csillapítására intette. A palesztin családok kelet-jeruzsálemi kilakoltatását is a feszültség egyik forrásának nevezte. Ilyen kijelentésre a Trump-adminisztrációtól nem lehetett volna számítani.