Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.– Ha az olajban gazdag arab országok óriási tőkeállománya találkozna az izraeli technológiával, az alapjaiban írhatná újra a térség gazdaságát – világított rá Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Világgazdaság hasábjain. Ebből pedig mások is profitálhatnak.
Magyarország ebben a versenyben jó pozícióból indulhat, hiszen régóta a zsidó állam egyik legközelebbi európai szövetségese, miközben az utóbbi években az Egyesült Arab Emírségekkel is egyre szorosabbra fűztük a kapcsolatokat. Ennek keretében Abu-Dzabi tavaly nagykövetséget nyitott Budapesten, megrendezték a gazdasági vegyes bizottság második ülését, valamint több légi járattal kötötték össze az országokat (bár ezek most a koronavírus-járvány miatt szünetelnek).
Az emírségek máris hazánk harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere a térségben Izrael és Egyiptom után.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint gazdasági kapcsolataink kezdenek új életre kelni, az elmúlt öt évben kivitelünk 55 milliárd forintról 66 milliárdra nőtt. Igaz, van hová visszaküzdenünk magunkat, hiszen a 2010-es évek elején még ennek sokszorosa volt a kereskedelmi termékforgalom, amelyre a Nokia-gyár bezárása mért komoly csapást.
Hogy hazánk hol rúghat labdába? A hét emírség szövetségének gazdasága már korántsem csak a kőolajra és a földgázra épül. – Amíg 2009-ben az Öböl-ország jövedelmének 85 százaléka kőolaj- és földgázexportból származott, addig 2018-ban már csak 30 százalék volt ez az arány – emlékeztetett Abu-Dzabiban Szijjártó Péter is.
Az országaink közötti 2015-ös együttműködési megállapodás több szektort megcélzott, amelyek közül kiemelkedett a vízgazdálkodás. Az eredeti tervek szerint idén Dubajban rendezték volna meg a világkiállítást, de a koronavírus miatt ezt az eseményt is a jövő évre halasztották. A rendezvényre a magyar kormány 21 milliárd forintot különített el, megjelenésünk központi témája a víz lesz, amelytől a magyar vízgazdálkodási technológiák piacra lépését remélik a vízproblémákkal küzdő Egyesült Arab Emírségekben és a tágabb térségben.
Ami a most született megállapodásokat illeti, Szijjártó Péter arról tájékoztatta a távirati irodát, hogy legfontosabb fejleményként a Tungsram leányvállalatot hoz létre Abu-Dzabiban és egy gyárat épít négymillió dollár értékben, amelyhez a magyar kormány is pénzügyi támogatást biztosít. – A Tungsram már több megrendelést kapott a közvilágítási rendszerek modernizálására több várostól az Egyesült Arab Emírségekben, és azt várják, hogy ha ez a gyár megvalósul, újabb itteni városok fogják használni a cég termékeit saját közvilágításuk modernizálásához – magyarázta. Ezenkívül együttműködésre kínál még lehetőséget az energetika, valamint a térség múlt hónapban üzembe állított első nukleáris erőműve is.
Egy uniós tagország külügyminiszteri vizitje a gazdasági dimenzión túl természetesen politikai üzenetet is hordoz.
– Ez nagyon jó hír Magyarországnak is, mert minél inkább béke és nyugalom van ebben a térségben, annál kevésbé valószínű migrációs nyomás kialakulása innen Európa felé
– mutatott rá az Egyesült Arab Emírségek és Izrael közötti viszony rendezése kapcsán Szijjártó Péter.
A megegyezés után a magyar diplomácia vezetője az elsők között egyeztetett Abdalláh bin Zajid Al Nahajan sejk külügyminiszterrel, aki személyesen is sokat tett a történelmi alkuért. Szijjártó Péter akkor biztosította kollégáját arról, hogy Magyarország támogatni fogja az emírségek megválasztását az ENSZ Biztonsági Tanácsába (BT) és a világszervezet Emberi Jogi Tanácsába is. Az ENSZ BT-be – ahol gyakori téma a palesztinkérdés – az öt állandó tag mellé választanak a közgyűlésen rotációs alapon két évre további tízet, földrajzi alapon elosztva a helyeket. Az Egyesült Arab Emírségek utoljára 1986-87-ben töltötte be a tisztséget. Az Emberi Jogi Tanács 47 tagú, a megválasztott országok mandátuma három évre szól.
A drúz falvakat védte az izraeli fegyveres erő.
Engedély nélküli manőver miatt került vészes közelségbe a másik géphez.
A Patrióták közleményben utasította vissza a vádakat.
A külügyminisztérium szerint a két püspök kijelentései alássák a jó lengyel–német kapcsolatokat.
A drúz falvakat védte az izraeli fegyveres erő.
Engedély nélküli manőver miatt került vészes közelségbe a másik géphez.
A Patrióták közleményben utasította vissza a vádakat.
A külügyminisztérium szerint a két püspök kijelentései alássák a jó lengyel–német kapcsolatokat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A drúz falvakat védte az izraeli fegyveres erő.
Engedély nélküli manőver miatt került vészes közelségbe a másik géphez.
A Patrióták közleményben utasította vissza a vádakat.
A külügyminisztérium szerint a két püspök kijelentései alássák a jó lengyel–német kapcsolatokat.
Egy temesi pilóta halt meg a balesetben.
Joe Biden tagadott, de elismerte, hogy stábja működtette az automata aláírót.
A Fehér Ház 50 napot adott az oroszoknak a háború befejezésére.
Kudarc kudarc hátán.
A Patrióták közleményben utasította vissza a vádakat.
A külügyminisztérium szerint a két püspök kijelentései alássák a jó lengyel–német kapcsolatokat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
