Magyarország is nyerhet az emírségek és Izrael békéjén

Szinte még meg sem száradt a tinta az Egyesült Arab Emírségek és Izrael közötti történelmi megállapodáson, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma máris Abu-Dzabiba látogatott. Az időzítés nem is lehetne jobb, hogy Egyiptom és Jordánia után harmadik arab országként az emírségek is rendezte viszonyát a zsidó állammal, nem csupán diplomáciai siker, de óriási gazdasági lehetőség is.

Abu-Dzabi, 2020. szeptember 8. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) találkozója az egyesült arab emírségekbeli Abdullah bin Tuk al-Mari gazdasági miniszterrel a Gazdasági Minisztériumban, Abu-Dzabiban 2020. szeptember 8-án. MTI/KKM/Borsos Mátyás Fotó: KKM/Borsos Mátyás

Egy uniós tagország külügyminiszteri vizitje a gazdasági dimenzión túl természetesen politikai üzenetet is hordoz.

– Ez nagyon jó hír Magyarországnak is, mert minél inkább béke és nyugalom van ebben a térségben, annál kevésbé valószínű migrációs nyomás kialakulása innen Európa felé

– mutatott rá az Egyesült Arab Emírségek és Izrael közötti viszony rendezése kapcsán Szijjártó Péter.

A megegyezés után a magyar diplomácia vezetője az elsők között egyeztetett Abdalláh bin Zajid Al Nahajan sejk külügyminiszterrel, aki személyesen is sokat tett a történelmi alkuért. Szijjártó Péter akkor biztosította kollégáját arról, hogy Magyarország támogatni fogja az emírségek megválasztását az ENSZ Biztonsági Tanácsába (BT) és a világszervezet Emberi Jogi Tanácsába is. Az ENSZ BT-be – ahol gyakori téma a palesztinkérdés – az öt állandó tag mellé választanak a közgyűlésen rotációs alapon két évre további tízet, földrajzi alapon elosztva a helyeket. Az Egyesült Arab Emírségek utoljára 1986-87-ben töltötte be a tisztséget. Az Emberi Jogi Tanács 47 tagú, a megválasztott országok mandátuma három évre szól.