Mindenhová vírusfertőzötteket fektetnek

Egyikőnk sem lát a jövőbe.

Lassan telnek az intenzív osztályok. Pontosabban lassan túlnyomó részben koronafertőzöttek fekszenek az intenzíveken. Ugyanis az intenzív ágyak kihasználtsága egy véletlenszerűen kiválasztott nap bármelyik pillanatában többnyire 90-95 százalék feletti. Koronavírus nélkül. Odakerülnek súlyos állapotú betegek szívroham vagy éppen tüdőembólia miatt, illetve számos nagyműtét után, mint például hasi műtétek, mellkas-, vagy szívsebészeti esetek, tumoros betegek, időnként a szülészetről, na meg persze a balesetek.

A teljesség igénye nélkül. És sajnos attól, hogy megérkezett a vírus, még nem tűnt el a többi betegség, balesetek is ugyanúgy történnek. Sok betegnek esne erre az időszakra a várva várt műtéte, és nehéz megjósolni, hogy mikor fog sorra kerülni.

Ha valakinek emiatt romlik az állapota, mert nem került sorra, vagy éppen rosszabb állapotban jut el a műtéthez a halasztások vagy az intenzív ágyak hiánya miatt, és legrosszabb esetben esetleg nem is éli túl, az vajon beleszámít a „korona halálozásba”? Az olaszok állítólag jelenleg minden veszteséget a vírus számlájára írnak. Végül is, lehet, hogy igazuk van. Nagy dilemma, hogy meddig halaszthatjuk az ilyen betegek kezelését.

Egyikőnk sem lát a jövőbe, van olyan, aki biztos, hogy hónapokig is nyugodtan várhat, a másiknak viszont 1-2 hét is hosszú lehet. És jelenleg az alapellátásban lévő kollégák sem látják olyan gyakorisággal betegeiket, ahogy szokták, mindenki igyekszik „telefonon” rendelni, amennyit csak lehet. „Békeidőszakban” ők szokták jelezni, ha valakit előbbre kell venni a sürgősségi sorrendben.