Most mindkét elnökjelölt vesztett

Szakértők szerint Macronnak újra kell gondolnia kampányát, mert megbukott a stratégiája.

La Plaine-Saint-Denis, 2017. május 3. Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje és Emmanuel Macron volt szocialista gazdasági miniszter, független jelölt (j), mielõtt megkezdõdik élõ televíziós vitájuk a Párizstól északra fekvõ La Plaine-Saint-Denisben négy nappal a francia elnökválasztás második fordulója elõtt, 2017. május 3-án. (MTI/EPA/AFP pool/Eric Feferberg) Fotó: ERIC FEFERBERG

„Az eredmény a helyi demokrácia mély válságát tükrözi, és a mozgósítás lesz a jövőbeni győzelem kulcsa” – emelte ki a francia regionális választások második fordulója eredményeinek ismertetése után Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke. Twitter-bejegyzésében a jövő évi elnökválasztásra utalva úgy fogalmazott: minden energiáját arra fordítja majd, hogy javítson a jelenlegi eredményen. Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója többek között Marine Le Pen vereségének tekinti a regionális választás eredményét. A kutató szerint ennek a kimenetele már az első fordulóban is látszott: ugyanis közel nyolc százalékkal kevesebben mentek el szavazni, mint 2015-ben ugyanekkor.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés párt vezetője sajtóértekezletet tart a Párizs melletti Nanterre-ben a franciaországi regionális választások második fordulójának estéjén
Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

A kutató szerint ennek a kimenetele már az első fordulóban is látszott: közel nyolc százalékkal kevesebben mentek el szavazni, mint 2015-ben ugyanekkor, vagyis több millió francia nem látta értelmét a szavazata leadásának.

Látható, hogy jelentősen visszaesett a dinamika Marine Le Pen mögött

– magyarázta Fejérdy.

A regionális választások azonban nem csupán a Nemzeti Tömörülésnek okozott kellemetlen meglepetést, de Emmanuel Macron pártjának, a Köztársaság lendületben-nek (LREM) is: a centrista tömörülés a célul kitűzött 15 százalékos támogatottságot sem érte el, és a kormánypárt egyetlen régióban sem tudott vezető helyet szerezni.

Nem érdemes országos tanulságokat levonni abból, ami helyi szinten történik, de nyilvánvalóan lesznek ennek a választásnak nemzeti tanulságai is, amelyeket figyelembe veszünk

– idézte a francia elnököt a Európa 1 rádió. Elemzők a kormánypárt rossz szereplését többek között azzal magyarázzák, hogy az öt évvel ezelőtt megalakult LREM-nek nincs helyi beágyazottsága, hasonlóan a Nemzeti Tömörüléshez, ellentétben a hagyományos jobb- és baloldali pártokkal.

A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő Emmanuel Macron francia elnök szavaz a franciaországi regionális választások második fordulójában az észak-franciaországi Le Touquet-ben
Fotó: MTI/AP/AFP pool/Ludovic Marin

Francia politikai elemzők ugyanakkor a mostani választást figyelembe véve úgy gondolják: a 2022-es elnökválasztás hatalmas meglepetést hozhat, a Macron és Le Pen kétszereplős párharca pedig már korántsem olyan nyilvánvaló, mint azt eddig hitték. Fejérdy Gergely lapunknak kiemelte: ugyan nem lehet összehasonlítani a regionális választást az elnökválasztással, de úgy tűnik, Macronnak újra kell gondolnia a kampányát. – Eddig magát egy védőfalnak állította be Marine Le Pennel szemben, viszont ez a stratégia már nem fog működni – vélekedett a kutató.

Most mindenki megértette, hogy az elnökválasztás hármas mérkőzés lesz

– jelentette ki az eredmények megismerése után Xavier Bertrand, az északi, bevándorlás által súlyosan érintett Haute-de-France újraválasztott régióelnöke. Xavier Bertrand egyébként már márciusban jelezte: Macron és Le Pen kihívójaként indul az elnökválasztáson.

Xavier Bertrand Fotó: Christophe Archambault/AFP)

A szóba jöhető jobboldali régióelnökök közül Valérie Pécresse és Laurent Wauquiez is megerősítette pozícióját. Fejérdy Gergely úgy látja: a republikánusoknál sok az ambiciózus ember, és a legnagyobb kérdés az lesz, hogy a párt képes lesz-e felsorakozni egyetlen jelölt mögött, akár olyan mögé is, mint Xavier Bertrand, aki jelenleg nem a párt tagja.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője hangsúlyozta azt is, hogy a francia választásokon voksolási hajlandóságban megfigyelhető egy több évtizedes csökkenés. Ez regionális szinten akár azzal is magyarázható, hogy a helyi kérdések nem nagyon érdeklik az embereket. Ugyanakkor az látható, hogy főleg a fiatalabb korosztály maradt távol a voksolástól: ők kiábrándultabbak, és nincs olyan személy előttük, akire szívesen leadnák a voksukat. – Független attól, hogy milyen pártcsaládhoz tartozik, Le Pen és a szélsőbal ugyan nagyobb arányban tudja mobilizálni őket, mint a tradicionális pártok, de ha helyi választásokról van szó, akkor ez a forgatókönyv nem működik, a jövő évi választás egyik fő kérdése tehát az, hogy a pártok hogyan tudják megszólítani a fiatal korosztályt.