A kutatók mintegy félmillió kínai felnőtt adatai alapján készítették el a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukat.
A résztvevők közül sokan az alkohollal szembeni genetikai érzékenység miatt nem fogyasztottak alkoholt. Az alkoholisták viszont naponta négyszer vagy többször ittak alkoholt tartalmazó italokat, főként röviditalokat. Esetükben jelentős vérnyomás-növekedést mutattak ki és azt, hogy 35 százalékkal nőtt a stroke kockázata. A mérsékelt alkoholisták – a napi 10-20 gramm tiszta alkoholt fogyasztók – esetében is nőtt a szélütés kockázata, 10-15 százalékkal.
„A tanulmány fő üzenete, hogy legalábbis a stroke tekintetében a mérsékelt alkoholfogyasztásnak nincs védő hatása. A genetikai bizonyíték megmutatta, hogy a védő hatás nem valós” – magyarázta Csen Zseng-ming, az Oxfordi Egyetem népegészségügyi karának professzora, a tanulmány társszerzője.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a világon mintegy 2,3 milliárd ember fogyaszt alkoholt, az átlagos napi fogyasztás 33 gramm tiszta alkohol. Ez két 150 milliliteres pohár bornak, 750 milliliter sörnek és két 40 milliliter röviditalnak felel meg.
„A genetika alkalmazása egy új módszer arra, hogy megállapítsuk, a mérsékelt alkoholfogyasztásnak valóban van-e védő hatása, vagy kissé káros az egészségre. Genetikai vizsgálataink segítették megérteni az ok-okozati összefüggést” – mondta Iona Millwood oxfordi epidemiológus, a tanulmány társszerzője.
Az Oxfordi és a Pekingi Egyetem, valamint a Kínai Orvostudományi Akadémia közös kutatócsoportja szerint ezt a kutatást a nyugati népesség esetében lehetetlen elvégezni, mivel körükben nem létezik az alkohollal szembeni genetikai érzékenység. Megállapításuk az alkoholfogyasztás biológiai hatásáról azonban a világon élő összes emberre érvényes – hangsúlyozták.
A világon az egy főre jutó legtöbb alkoholt Európában fogyasztják annak ellenére, hogy 2010 óta 10 százalékkal csökkent a kontinensen az alkoholfogyasztás a WHO szerint.
