„Se pénz, se szakértelem”: össztűz alatt az EU vakcinastratégiája

Ahogy arról lapunk is beszámolt korábban, kontinensszerte indulatokat vált ki az Európai Bizottság túl lassú vakcinabeszerzése. Most a brit The Spectator rúgott bele Brüsszelbe, épp a már 1,3 millió embert beoltó, az unióból kilépett Nagy-Britanniával példálózva. Brüsszel úgy akar közös egészségügyi politikát, hogy ahhoz sem megfelelő költségvetés, sem pedig szakértelem nem áll rendelkezésre – veti fel a hetilap a „Vakcinagate” nyomán.

Fotó: Oliver Hoslet Forrás: EPA

Ezúttal az EU-t már maga mögött hagyó Nagy-Britanniából érkezett kemény kritika az EU oltási programjára. A The Spectator nevű hetilap hasábjain megjelent írásban a szerzők azt fejtegetik, hogy

noha a brexitet követően Brüsszel épp a vakcinabeszerzéssel szerezhette volna vissza a polgárok bizalmát, szemlátomást csúfosan megbukott. A saját oltási kampánya az eurozónaválság óta nem látott krízisbe sodorja az EU-t –

írja a lap, amely szerint három tényezőre vezethető vissza, hogy az unió messze elmarad a várakozásoktól a beszerzett oltóanyagok mennyiségében: a hatalmon lévő személyek kilétére, az általuk képviselt politikára, valamint az EU-t jellemző bürokráciára.

Az első dimenzióval kapcsolatosan a The Spectator az Európai Bizottság elnökét bírálja: szerinte Ursula von der Leyen – aki a közös uniós beszerzés fő támogatója – egész egyszerűen nem elég rátermett a feladatra. – Aligha kell csodálkozni, ha nem jönnek össze a dolgok – írják a német politikus otthoni, gyakran botrányokkal tűzdelt karrierjére is emlékeztetve.

Nem elég, hogy keveset rendelt az oltóanyagokból, az EU az erre szánt összegek volumenében is elmarad Nagy-Britanniától: a szigetország tizenkét milliárd fontot, Brüsszel pedig kettőt költött volna vakcinára

– vélekednek a brit szerzők, akik szerint nem is igazán a pénz mennyisége, hanem a szerződések megkötését jellemző lassúság tett keresztbe az uniós oltási kampánynak.

Emlékeztetnek arra is: e sorok írásakor Izrael eddig összesen 1,48 millió oltást adott be polgárainak, az Egyesült Államok 5,31 milliót, Nagy-Britannia pedig 1,3 millió embert látott már el vakcinával. Eközben Németország csak 367 ezret, Olaszország 307 ezret és Franciaország mindössze ötezer főt.

Sztella Kiriakídisz egészségügyért felelős uniós biztos és Ursula von der Leyen bizottsági elnök
Fotó: Európai Bizottság

Németország nyomására cselekszik Brüsszel

Németország mindenesetre az EU-ban ezzel az adattal is az élen tud járni. A politikai dimenziót a The Spectator szinte magától értetődően is Berlinnel kapcsolatosan emlegeti:

sajtóhírek szerint ugyanis a németek voltak azok, akiknek a nyomására az Európai Bizottság engedett Franciaország akaratának, és nem vásárolt be a Pfizer és BioNTech oltóanyagából. A cél az volt, hogy a francia–brit Sanofi–GSK terméke ne maradjon le a vásárlásokról. Ám a francia gyártó oltóanyaga a klinikai vizsgálatok során megbukott, így szinte sehol sem jár az engedélyeztetési folyamatban.

Utóbbiról a Magyar Nemzet is cikkezett tegnap, hozzátéve: az Európai Bizottságot most azért is kritika éri, mert engedi Németországnak, hogy külön úton – nem a tagállamokkal közös beszerzésben – tárgyaljon a gyártókkal.

Ahogy arra lapunk is rávilágított: az állam- és kormányfők tavalyi megegyezése pedig az volt, hogy a 450 milliós piac együttesen köt le vakcinát a világ vezető biotechnológiai cégeinél, ám arra senki sem számított, hogy túl kevés az oltóanyag, és az is csak ennyire lassan áll majd rendelkezésre.

– A Vakcinagate szép lassan az eurózónaválság ismétlése lesz. [...] Az EU most is kitűzött egy célt, de nem teremtett megfelelő eszközöket annak eléréséhez. Úgy akar közös egészségügyi politikát, hogy ahhoz sem megfelelő költségvetés, sem pedig szakértelem nem áll rendelkezésre – zárja cikkét a The Spectator.

Igaza lett a miniszterelnöknek. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor kormányfőt a balliberális média részéről kemény kritika érte, amiért egy december eleji interjúban épp Nagy-Britanniával példálózva bírálta az uniós vakcinabeszerzést. „Kilépett az Európai Unióból Nagy-Britannia. Brüsszel arról beszélt, hogy összeomlás, vége van Nagy-Britanniának, ennél rosszabb döntést még az életben senki nem hozott, a briteknek végük van. Beesik egy világjárvány. Mi huszonheten itt rendelgetünk, én várom a brüsszeli megrendelőlapokat, befizetem a pénzt, befizeti Magyarország a pénzt a különböző kutatásokba, hogy majd egyszer lesz vakcina. S akkor itt van a kilépett Nagy-Britannia, aki ma reggeltől tömegesen olt. Egy olyan vakcinával olt, amit mi is megrendeltünk közösen Brüsszellel. Hogy van ez?” – fejtegette a miniszterelnök, akinek a gondolatmenetére reagálva a HVG például felvetette, hogy akkor miért nem engedélyezte hazánk az oltóanyag vészhelyzeti használatát, megelőzve az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) múlt decemberi döntését. Ugyanerről a lehetőségről cikkezett a magyar kormányt kritizálva tegnap az Euronews is.

A teljes képhez tartozik, hogy hazánk hiába is engedélyeztetett volna külön oltóanyagot, ha a beszerzési folyamatot teljes egészében az Európai Bizottság irányította. A testület berkeiben egyébként még a héten is azzal védekeztek: a tagállamok is delegálhattak képviselőket a tárgyalásokra, tehát gyakorlatilag önkritika, ha az EU vakcinaprogramját bírálják.

Orbán Viktor, Boris Johnson és Angela Merkel egy uniós csúcstalálkozón Brüsszelben
Fotó: Európai Tanács