Soros adósrabszolgaságot javasol az Európai Uniónak

A milliárdos még az elvileg előreláthatatlan koronavírus-járványból is profitál.

Berlin, 2017. június 8. Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2017. június 8-án. (MTI/EPA/Clemens Bilan) Fotó: CLEMENS BILAN

Ahogy a Tűzfalcsoport már megírta, Soros még az elvileg előreláthatatlan koronavírus-járványból is profitál, de úgy fest, hogy nem csak gyógyszeripari érdekeltségei révén.

A Project Syndicate oldalon jelent meg április 20-án a legújabb írása, amelyben felveti, hogyan oldhatná meg az EU „könnyen, gyorsan és olcsón” az egy billió („€1 trillion”) eurós Európai Újjáépítési Alap finanszírozását: örökjáradék-kötvényekkel. Sőt, szerinte már most, április 23-i csúcson tárgyalnia kellene erről az Európai Tanácsnak. Soros cikkében egyenesen az Unió fennmaradását félti a vírustól – mondhatjuk, talán nem is alaptalanul...

Az általa javasolt örökjáradék-kötvények (perpetual bond) esetében „a papírnak nincs lejárata, azaz futamideje végtelen. Az alapösszeg törlesztésére soha nem kerül sor, a befektető cash flow-ját kizárólag a fizetett kamatok biztosítják.” Szokatlan, de a történelemben nem példátlan finanszírozási formáról van szó, és Soros szerint az ilyen rendkívüli idők különleges megoldásokat követelnek. Az EU-nak pedig meg kell ezt lépnie, ha el akarja kerülni a hosszútávú (gazdasági) károkat és következményeket – véli a milliárdos spekuláns.

Hogy mennyibe kerülne ez a „nagyszerű” ötlet az EU-nak? Soros kiszámolta, hogy 0,5% kamat esetén mindössze évente 5 milliárd eurót kellene kiperkálnia az Uniónak, ez pedig olyan csekély összeg, hogy a 2020-as uniós költségvetésnek csak a 3 százalékát teszi ki. Tehát, mivel „örökjáradék-kötvényekről” van szó, csak „örökre” szólóan kell fizetni évi 5 milliárd eurót a „megmentőknek”. Olyan kérdésekkel, hogy mi történik a kötvényekkel, ha mondjuk szétesik az EU, nem foglalkozott Soros. Viszont amit szintén nem említ a spekuláns, hogy honnan teremtődne elő ez a csekély 5 milliárdos összeg. Hát persze, hogy a mi zsebünkből, a mi adóinkból!

Jól tudjuk, a milliárdos semmit nem tesz önzetlenül, mindig van egy hátsó szándéka. Az általa hozott példák örökjáradék-kötvények kibocsátására aligha vonatkoztathatóak az EU-ra, mivel a múltban azokat egyes kormányok bocsátották ki, méghozzá jellemzően azért, hogy háborúikat finanszírozzák belőle. Az EU nem „verheti magát adósságba” szervezetként anélkül, hogy annak ne lenne hatása a tagállamok (gazdasági) szuverenitására.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják.