Ruszlan Bortnik nem vár jelentős áttörést a magyar fél számára fontos oktatási és nyelvi kérdésekben. Mint fogalmazott: „Ezek megoldásához politikai kompromisszumokra van szükség, ám Volodimir Zelenszkij elnök tart a jobboldali pártok és radikális szervezetektől, akik viszont nem támogatnak semmilyen engedményt ezen a téren.”
A szakértő szerint ez a találkozó inkább az ukrán félnek fontosabb, hogy az informális térben demonstrálni tudja a kétoldalú viszony megoldására való készségét, azt, hogy a kijevi diplomácia mindent megtesz az euroatlanti integrációt akadályozó budapesti blokk feloldása érdekében.
– Ugyan kardinális változások nem várhatók a két ország között fennálló vitás kérdések megítélésében, ám az erre való törekvés is pozitívum,
mert csakis tárgyalásos úton, a párbeszéd felerősítésével lehetnek képesek előkészíteni egy olyan memorandumot, paktumot Ukrajna és Magyarország között, amit később a két ország vezetője szentesíthet – nyilatkozta az ismert ukrán politológus.
Egy másik kijevi elemző, Olena Djacsenko élesebben fogalmazott, amikor azt mondta lapunknak: „A kárpátaljai magyar közösséget joggal foglalkoztató nyelvhasználati problémák egyáltalán nem léteznének, amennyiben Ukrajna oktatási és nyelvhasználati jogszabályai összhangban lennének az ország alkotmányával, mert jelenleg ez nincs így.” A politológus erkölcstelennek nevezte azt az eljárást, amikor Kijev egy, az ország területén élő nemzeti közösség jogfosztásával „teremt magának politikai aduászokat” a szomszédjával való tárgyalások során.
Djacsenko mesterségesen kreált problémának tartja a nyelvkérdést.
Szerinte ennek túlpolitizálása helyett az lenne a kijevi vezetés dolga, hogy szomszédaival a határokon átnyúló, kölcsönösen előnyös gazdasági, kulturális, turisztikai, közlekedési infrastrukturális kapcsolatokat fejlessze. Szerinte megfelelő szándék esetén akár egy kormányközi megállapodás keretében garantálhatnák a kárpátaljai magyarságnak a szabad anyanyelvhasználatot, emellett kidolgozva annak a pedagógiai módszertanát is, hogy a magyar iskolákban tanulók is elsajátítsák az ország államnyelvét. Fontosnak nevezte, hogy a határ menti régiókban szoros és eredményes együttműködést tudjanak kialakítania a felek, mert egy ottani példaértékű kooperáció jótékony hatással lehetne a magasabb szintű, államközi kapcsolatokra is.
Ungvár, 2020. szeptember 23.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közös sajtótájékoztatójuk után Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal épületében
Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás
A politikai szakértő emlékeztetett, az ukrán diplomácia legfőbb feladata a külföldön élő ukránok jogainak biztosítása. Szerinte vissza kellene térni a 2014 előtti időszakhoz, amikor minden téren gyümölcsöző volt Ukrajna és Magyarország viszonya. Azt viszont megengedhetetlennek nevezte, hogy a budapesti diplomáciával való kapcsolatok alakulását az Egyesült Államok pozíciójával mossák össze, a konfliktusok megoldását nem befolyásolhatja az USA-ban tavaly év végén lezajlott elnökválasztás kimenetele.
– Félő, hogy a Washingtonból vagy éppen Brüsszelből Budapestre zúduló kritikák mögé Kijev is beállhat, ami ellehetetleníti a kapcsolatok normalizálását.
Attól is tartok, hogy Washington túl nagy ukrajnai befolyása miatt az egyébként is fagyos ukrán–orosz viszony is tovább fog éleződni – fogalmazott Djacsenko.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter ma folytat megbeszélést ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával az ukrán fővárosban. A vizit részleteiről a magyar diplomácia vezetője kiemelte: „Magyarország azt szeretné, ha az elmúlt időszakban lejtőre került kapcsolatrendszer romlását meg tudná állítani, és a kárpátaljai magyarság érdekében javulást tudnánk elérni.” Kijelentette: nem normális az az állapot, hogy egy kárpátaljai magyar európai parlamenti képviselő nem mer hazamenni karácsonyozni, mert felkerült a Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet listájára vagy az, hogy a kárpátaljai magyarokat képviselő párt irodáját és vezetőjének otthonát feldúlják házkutatás címén. – Jó lenne, ha ebben a kérdésben megnyugtató előrelépést tudnánk elérni Ukrajnával – hangsúlyozta a miniszter.
Példátlan támadássorozat
A tavalyi év utolsó két hónapjában példátlan támadássorozat indult a kárpátaljai magyar közösség ellen: magyar kormányzati tisztviselőket tiltottak ki Ukrajnából, helyi magyar szervezetek irodáiban rendeztek házkutatásokat, Brenzovics Lászlóra, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökére otthonában törtek rá a titkosszolgálat kommandósai, az Ung-vidéki Szürte magyar képviselői ellen hazaárulás vádjával indítottak eljárást csak azért, mert elénekelték a magyar himnuszt, magyargyűlölő falfirkák jelentek meg több településen is. Akadtak elemzők, akik mindezt a tavaly október 25-én lezajlott ukrajnai önkormányzati választásokkal, a vártnál sokkal jobb magyar választási eredményekkel hozták összefüggésbe. Lapunk is beszámolt róla tegnap, hogy vérontással fenyegető, „Ukrajnai hazafiak” aláírással ellátott levelet kapott Magyarország kijevi nagykövetsége, az ungvári főkonzulátus, a beregszászi konzulátus, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ.
