Hozzátette, a dzsihadisták az iraki határ menti városon túl ellenőrzésük alatt tartanak egy nagyobb sivatagos területet is Szíria közepén, ezzel azonban a nyugati koalíció nem fog foglalkozni, az Eufrátesztől nyugatra található egységek ugyanis – a ki nem mondott szabályok szerint – az orosz vezetésű szövetség műveleti területeinek számítanak.
Szalai Máté szerint egyelőre arra is csak tapogatózó elképzelések vannak, hogy a Nyugat mihez kezd a radikalizálódott állampolgáraival: mint fogalmazott, az európai országok igyekeznek nagyon szigorúan fellépni a kontinensre visszatérő harcosokkal szemben, deradikalizációs programokkal kezelik őket, vagy börtön vár rájuk.
Fotó: Reuters
Előbbi azért problémás, mert nincs bevett gyakorlata, így teljesen kiszámíthatatlan, hogy mennyire lehet sikeres, utóbbi pedig azért vet fel kérdéseket, mert köztudomásúlag a börtön a radikalizálódás melegágya – tette hozzá a kutató.
Mi lesz a dzsihadistákkal?
Egyre több elemző tart attól, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly decemberi bejelentése, miszerint az Egyesült Államok visszavonja csapatait Szíriából, az Iszlám Állam szíriai kalifátusának újjáéledését eredményezheti. A kurdok ugyanis az elmúlt hetekben többször is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a dzsihadisták uralta területek felszabadításával egyre több harcos kerül a fogságukba, a harcosok közül pedig többen is nagyon veszélyesek, arra viszont a régióban nincs kapacitás, hogy megfelelően kezeljék az iszlamistákat. A The New York Times amerikai napilap tegnap arról írt, hogy bár múlt héten Franciaország jelezte, hogy hazaszállítja a francia állampolgárságú dzsihadistákat, a legtöbb európai ország „félrenéz”, a helyzet pedig azt eredményezheti, hogy a veszélyes dzsihadisták kiszabadulnak a kurdok fogságából.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!