Vigyázz Britannia, jön a shortos Soros!

Gazdasági hatásai is lettek annak, hogy hétfőn kiderült, Boris Johnson brit miniszterelnököt kórházba kellett szállítani a koronavírusos megbetegedése miatt, hiszen a font veszíteni kezdett értékéből. A jelenlegi bizonytalan gazdasági és devizaárfolyami kilátások miatt azonban egyre több ország lehet olyan tőzsdespekulánsok célpontja, mint Soros György. Matteo Salvini egy hónappal ezelőtt figyelmeztetett a shortolásra, azonban a veszély nem múlt el – emlékeztetett a V4NA Hírügynökség.

A tőzsdespekuláns a válság idején is támad Fotó: CLEMENS BILAN Forrás: MTI/EPA/Clemens Bilan

Boris Johnson kórházba kerülésének gazdasági hatásai is lettek, ugyanis a brit font gyengülni kezdett. Az éjszaka folyamán stabilizálódott az árfolyam, a szakértők szerint azonban a deviza érzékenyen reagál majd a jövőbeni bejelentésekre.

A koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági nehézségek és devizaárfolyam-változások tökéletes támadási felületet nyújthatnak a tőzsdespekulánsoknak, főleg Soros Györgynek, aki shortolásnak köszönheti vagyonát. Nagy-Britanniának különösen oda kell figyelnie a tőzsdespekuláns machinációira, hiszen egyszer már sikerült bedöntenie a brit fontot.

Fekete Szerdaként emlegetik azt a napot, 1992. szeptember 16-át. A spekuláció, amivel a milliárdos világszerte hírhedtté vált, több mint 30 milliárd euróba került a brit adófizetőknek, Soros pedig 900 millió eurót keresett rajta. Nem sokkal a támadás előtt az Egyesült Királyság csatlakozott az európai árfolyam-mechanizmushoz, azonban miután Soros akciója sikeres volt, kénytelenek voltak kilépni a kezdeményezésből. A Fekete Szerda előtt Soros és befektetési alapja hatalmas short pozíciót – tulajdonképpen az árfolyam zuhanására való spekulálás – foglalt el a fonttal szemben. A brit kormányzat eközben elkezdte felélni devizatartalékait, hogy fontvásárlással a megfelelő szinten tartsa az árfolyamot, ám a zuhanást ezzel sem tudták megállítani.

Több se kellett Sorosnak, aki alapján keresztül szeptember 15-én elkezdte a piacra önteni a fontot, amit a szeptember 16-i kereskedési nap kezdetén a Bank of England megpróbált ugyan felvásárolni, de nem tudtak lépést tartani a spekuláns alapjával. A Fekete Szerda reggelére Soros 10 milliárd dollár értékű fontot adott el.

A tőzsdespekuláns a válság idején is támad
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

A tőzsdespekuláns tevékenységére már többen felhívták a figyelmet, köztük Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter is.

Március elején hatalmas zuhanásokat lehetett megfigyelni a világ tőzsdéin. Ekkor még nem a koronavírus-járvány volt a kiváltó ok, a világbörzék zuhanásának hátterében a nyersolaj árának drasztikus, 30 százalékos esése áll, amit Szaúd-Arábia váltott ki azzal, hogy hétfőn árháborút indított Oroszország ellen.

Egy nappal a tőzsdepánikot megelőzően, március 8-án Matteo Salvini Twitter-oldalán felhívást intézett a hatóságokhoz. A politikus azt kérte, hogy mindenképpen tiltsák be az úgynevezett shortolásos eladási műveletekből származó értékpapír vásárlásokat. Ilyen helyzetekben előfordul, hogy nagyon kevesen hatalmas összegeket keresnek, emlékszünk még Soros esetére 1992-ből, aki abból szerezte vagyonát, hogy lefelé spekulált Olaszország ellen – írta Salvini. Salvini figyelmeztetése nem volt légből kapott, hiszen a brit font bedöntésével egyidőben Soros az olasz líra ellen is spekulációt indított.

Évekkel később, 1996 február 16-án az EIR című újság arról számolt be, hogy az olaszok Rómában és Nápolyban is nyomozást indítottak Soros György ellen. A lap szerint az olasz újságok líra gyilkosnak nevezték Sorost.

2008. október 9-én Soros György megtámadta Magyarország legnagyobb kereskedelmi bankját, az OTP Bankot. A shortolás következtében a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX) 7,1 százalékos mínuszban zárt, a forint rohamosan gyengült, illetve az állampapír kereskedés is szinte teljesen leállt. A BUX hirtelen esése szinte teljesen annak volt köszönhető, hogy az OTP részvényei esni kezdtek. Az eset másnapján a magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot indított. A szervezet többhónapos vizsgálatot követően kiderítette, hogy Soros György alapja, a Soros Fund Management LLC állt az OTP elleni támadás hátterében. A PSZÁF megállapította, hogy Sorosék megsértették a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat, ezért 489 millió forint (akkori árfolyamon 2,5 millió dollár) pénzbírságot szabott ki. A PSZÁF szerint az ügyleten mintegy 675 ezer amerikai dollárt nyert a cég.

Jól látható tehát, hogy Soros György és a hozzá hasonló spekulánsok mindent megtesznek a saját gazdagodásukért. A forgatókönyv egyszerű, az általuk pénzelt sajtóorgánumok felfújnak problémákat, amire a gazdaságok is reagálni kezdenek. Ha ez nem lenne elég, akkor jönnek a „civiljeik”, akik aztán összefogva a saját hűbéres politikusaikkal mindent bevetnek, annak érdekében, hogy a spekulánsok gazdasági érdekeit érvényesítsék.

A teljes cikket ITT olvashatják.